Bizonyára olvastál már szakértői becsléseket, amelyek állítják, hogy a jövőben ennyi és ennyi lesz az infláció.
Pl. 2023. elején, amikor 25,7% volt az infláció, sokan állították, hogy év végére 10% alá megy, ami nagyon távolinak tűnt, és érthetetlennek, hogyan lehetnek ebben ennyire biztosak. A megfejtés: BÁZISHATÁS.
A KSH által havonta közzétett inflációs adatok mindig az adott hónapot viszonyítják az előző év azonos hónapjához. Tehát, ha júliusban azt mondja a KSH, hogy a májusi 22%-ról 20%-ra csökkent az infláció júniusra, az azt jelenti, hogy tavaly júniushoz képest 20%-kal nőttek az árak. Ez automatikusan azt jelenti, hogy csökkent az infláció? Természetesen nem! Egyszerűen más bázishoz viszonyítunk.
Ha pl. tavaly januárban egy alacsony értékről indultunk, és az év vége felé haladva egyre drágább lett minden, akkor egyre magasabb a bázis, amihez idén viszonyítjuk az árakat. Ha tavaly januárban 100 Ft volt egy zsömle, decemberben 150 Ft, idén januárban 150 Ft, decemberben pedig 200 Ft, akkor bizony az fog kijönni, hogy idén januárban 50% az infláció, decemberben pedig már "csak" 33%. Csökkent az infláció tavaly januárhoz képest? Természetesen nem, hiszen pont kétszer annyiba kerül a zsömle, mint tavaly januárban.
Az Inflációkalkulátor a bázishatást figyelembe véve számítja ki, hogy milyen infláció várható az év hátralévő részében, így a szakértői becslésekkel összemérhető pontosságú becslést képest adni (a szakértők persze más tényezőket is figyelembe vehetnek). Minden elkövetkező hónapnál az azt megelőző 12 hónap havi szintű árváltozásait veszi figyelembe, amit pedig nem ismerünk, oda egy becsült értéket ír be, ami szabadon módosítható is. A KSH itt teszi közzé a havi szintű árváltozásait.
