Havi árváltozások idén

Bizonyára olvastál már szakértői becsléseket, amelyek állítják, hogy a jövőben ennyi és ennyi lesz az infláció.

Pl. 2023. elején, amikor 25,7% volt az infláció, sokan állították, hogy év végére 10% alá megy, ami nagyon távolinak tűnt, és érthetetlennek, hogyan lehetnek ebben ennyire biztosak. A megfejtés: BÁZISHATÁS.

A KSH által havonta közzétett inflációs adatok mindig az adott hónapot viszonyítják az előző év azonos hónapjához. Tehát, ha júliusban azt mondja a KSH, hogy a májusi 22%-ról 20%-ra csökkent az infláció júniusra, az azt jelenti, hogy tavaly júniushoz képest 20%-kal nőttek az árak. Ez automatikusan azt jelenti, hogy csökkent az infláció? Természetesen nem! Egyszerűen más bázishoz viszonyítunk.

Ha pl. tavaly januárban egy alacsony értékről indultunk, és az év végefelé haladva egyre drágább lett minden, akkor egyre magasabb a bázis, amihez idén viszonyítunk. Mi ennek az eredménye? Egyre magasabb szinthez viszonyítjuk az idei árakat. Ha tavaly januárban 100 Ft volt egy zsömle, decemberben 150 Ft, idén januárban 150 Ft, decemberben pedig 200 Ft, akkor bizony az fog kijönni, hogy idén januárban 50% az infláció, decemberben pedig már "csak" 33%. Csökkent az infláció tavaly januárhoz képest? Természetesen nem, hiszen pont kétszer annyiba kerül a zsömle, mint tavaly januárban.

Az Inflációkalkulátor a bázishatást figyelembevéve számítja ki, hogy milyen infláció várható az év hátralévő részében, így a szakértői becslésekkel összemérhető pontosságú becslést képest adni (a szakértők persze más tényezőket is figyelembe vehetnek). Minden elkövetkező hónapnál az azt megelőző 12 hónap havi szintű árváltozásait veszi figyelembe, amit pedig nem ismerünk, oda egy becsült értéket ír be, ami szabadon módosítható is. A KSH itt teszi közzé a havi szintű árváltozásait..

Az infláció az árszint átlagos emelkedését jelenti egy adott időszak alatt. Eredményeként a pénz értéke csökken, vagyis több pénzre van szükség ugyanazoknak a javaknak, szolgáltatásoknak a megvásárlásához. Az inflációt általában százalékos arányban fejezik ki, és éves vagy havi alapon szokás számítani. Az infláció hatással van az árakra, a gazdasági stabilitásra, a megtakarítások értékére, a bérekre, nyugdíjakra és persze egyes állampapírok kamatára is, pl. a Prémium Magyar Állampapír évente változó kamatbázisa mindig az előző évi átlagos inflációval egyenlő.

Az Államadósság Kezelő Központ az új állampapírok kamatát az inflációhoz igazítottan határozza meg. Ha magas az infláció, akkor magas állampapírhozamok érhetők el, ha alacsony, akkor kevésbé. A Prémium Magyar Állampapírra közvetlenül és nagymértékben hatással van az infláció, mivel az évente változó kamatbázisa mindig az előző évi átlagos inflációval egyenlő.

Tehát, amikor elérkezik az éves kamatfordulója (pl. május 21.), akkor a kamatbázisa egyenlővé válik az előző évi átlagos inflációval, és 12 hónapon keresztül úgy is marad. Ezután jön egy újabb forduló és így tovább.

De mit jelent az előző évi átlagos infláció? A KSH minden hónapban közzéteszi, hogy mennyivel nőttek az árak az előző év azonos hónapjához képest. Az Inflációkalkulátorban elég rákattintani az "Infláció kiszámítása" gombra, és láthatóvá válik, hogy az elmúlt hónapokban mennyi volt ez az érték, és az Inflációkalkulátor algoritmus alapján milyen értékek várhatók az elkövetkező hónapokban.

Az évi átlagos inflációt pedig nagyon egyszerű kiszámolni: ha ismerjük mind a 12 hónap inflációt, egyszerűen összeadjuk azokat, majd elosztjuk 12-vel. Az Inflációkalkulátor ezt is automatikusan megteszi, és azt is megadja egy minimum és maximum érték között, hogy nagy valószínűséggel milyen kamata lesz a Prémium Magyar Állampapírnak jövőre.

Természetesen, a pontos értéket majd csak akkor tudjuk, ha vége az évnek, viszont az Inflációkalkulátor azért képes igen jó becslést adni, mert a bázishatást veszi figyelembe, ami jelentős támpontot ad. Erről bővebben a "Hogyan működik az inflációkalkulátor?" részben olvashatsz.