Tényleg lehetsz milliárdos, ha leszoksz a cigiről? Konkrét számítások

Biztosan sokan ismerik a viccet: egy dohányos és egy nemdohányzó beszélget. A nemdohányzó elkezdi győzködni a barátját: „Figyelj, ha nem cigiznél, abból a pénzből 20 év alatt már egy Ferrarid is lehetne!” Mire a dohányos visszakérdez: „Te nem dohányzol. Hol a Ferrarid?”

A viccben hatalmas igazság rejlik. Attól, hogy valaki nem költ el valamire pénzt, az még nem fog a bankszámláján varázsütésre megjelenni, és abból, hogy a cigi árát (1 doboz cigi átlagára jelenleg 2200 Ft) félrerakjuk, soha nem lesz Ferrari, mert az idő elinflálja. De mi történik akkor, ha megtörjük a mintát? Mi van akkor, ha valaki nemcsak hogy nem költi el a cigaretta árát (ide bármi más behelyettesíthető, a cigi csak a cikk példázata), hanem azt a pénzt tudatosan, minden egyes nap egy hosszú távú terv részeként befekteti?

A válasz engem is meglepett, többször át kellett számolnom. Még a kevésbé optimista, de történelmileg megalapozott becslések szerint is elérheti az ember (ha fiatalon kezd ezen gondolkozni) nyugdíjas korára az 1 milliárd forintos vagyont a napi egy doboz cigaretta árának befektetésével. Nem millió, milliárd! És ami még fontosabb: ez az összeg mai értéken számolva is (tehát inflációval korrigálva) több százmillió forintnyi vásárlóerőt képvisel. Az 1 milliárd forinttal még nem lehetne bekerülni az 50 leggazdagabb magyar közé (az 50. leggazdagabb magyar vagyona 30,4 milliárd forint), de a nyugdíjas éveket már könnyű lenne eltengetni ennyi pénz birtokában.

Lássuk a konkrét számításokat, amelyek megmutatják, hogyan lesz a viccből valóság.

Hogyan számoljunk? A modell alapjai

Mielőtt a végeredményt néznénk, fontos tisztázni, milyen feltételezésekre épül a számítási modell. Ez nem jóslat, hanem egy matematikai projekció, amelynek három fő pillére van:

1. A befektetés eszköze: egy szélesen diverzifikált, az amerikai részvénypiac 500 legnagyobb vállalatát tömörítő S&P 500 indexet követő ETF-et (tőzsdén kereskedett alapot) vettem alapul. Ez egy bevett, alacsony költségű és bárki számára elérhető eszköz a hosszú távú, passzív befektetésekhez. Magyarországon is az egyik legnépszerűbb befektetés. Nyilván bármi másba is lehet fektetni, de muszáj egy példát alapul venni.
   
   
2. A hozam mértéke:
   Két reális hozamrátával dolgoztam:
   • 10%-os nominális éves hozam: ez az S&P 500 index elmúlt évtizedekre visszatekintő átlagos teljesítményét közelíti. Fontos tudni, hogy ez egy átlag, a valóságban a piac évről évre ingadozik és a múltban elért teljesítmény nem garancia a jövőre nézve. 
   • 6,5%-os reálhozam: ez az S&P 500 hozam már az inflációval van korrigálva, tehát azt mutatja meg, hogy a befektetésünk vásárlóértéke mennyivel nőtt. Ez adja a legtisztább képet a vagyonunk tényleges gyarapodásáról.
     
     
3. A befektetés gyakorisága: a modell napi 2200 forint befektetésével számol. A gyakorlatban a reálisabb heti vagy havi befektetés a nagyságrenden és a konklúzión érdemben nem változtat.

Az eredmények: lássuk a számokat lépésről lépésre

A táblázat megmutatja, hogyan gyarapszik a vagyon a fenti feltételek mellett. Nem a végösszeg az egyetlen érdekes adat, hanem az, ahogyan a befizetett tőke és a hozam viszonya az idő múlásával megváltozik. Minél előbb elkezdi valaki, annál látványosabb a kamatos kamat ereje, ami az ETF befektetés legfontosabb előnye.

A fenti számokat figyelembe véve így alakulna a hozamod:

Mit jelentenek ezek a számok a gyakorlatban?

Az első évtizedben a növekedés motorja az egyéni fegyelmezettség. A vagyon nagy részét az egyéni befizetések adják, a kamatos kamat hatás még nem látványosan működik. 20 év után történik meg a "csoda": a vagyonod (49 millió Ft) már háromszorosa a befizetett tőkének (16 millió Ft). A hozamok átveszik a főszerepet. 30 év felett pedig a kamatos kamat hatása megállíthatatlanul dolgozik. Az 50. év végén a közel 1 milliárdos vagyonnak már csak alig 4%-a (40 millió Ft) a saját pénzed, a többi 948 millió forintot a piac termelte meg neked.

Több, mint matek: a valós élet kihívásai

Természetesen egy ilyen terv végrehajtása nem csupán egy táblázat követését jelenti. A valóságban vannak kihívások:

A gyakorlati megvalósítás: hol és hogyan?

A befektetés elindításához szükség van egy befektetési szolgáltatóra, mivel az ETF-ek az oldal olvasói körében jól ismert Magyar Államkincstárnál nem érhetők el. A piacon számos szolgáltató közül lehet választani, de személyes tapasztalataim alapján a kezdők számára az egyik legkézenfekvőbb választás a Lightyear platformja lehet. Ennek oka, hogy a felületet kifejezetten úgy alakították ki, hogy ne legyen túlzsúfolt, így azok is könnyen eligazodnak rajta, akik először tesznek lépéseket a tőzsde világában. Emellett a teljes körű magyar nyelvűség (beleértve az ügyfélszolgálatot is) és az alacsony, sok esetben nullás díjstruktúra (pl. ingyenes számlavezetés és ETF-vásárlás) jelentősen csökkentik a belépési korlátot. (Van 0,35%-os devizaváltási díj, és az ETF-ek alapkezelői díjai is érvényesek, de ezek be vannak építve az árba.)

További kihívások

• Fegyelem: évtizedeken át kitartani, akkor is befektetni, amikor azt gondolod magadban, hogy "most másra kell a pénz, ebben a hónapban inkább kihagyom", nagyon nehéz.
• Adók: ami nem állampapír, azután fizetni kell adót. Viszont Tartós Befektetési Számla (TBSZ) segítségével 5 év után legálisan el lehet kerülni az adózást (részletek ebben a cikkben). Tehát érdemes olyan szolgáltatót választani, ahol ez a számlatípus is elérhető. Az említett Lightyear platformon elérhető. Lehet sima befektetési számlán is ETF-be fektetni, de akkor lesz a hozamra 15% szja, szóval nem érdemes. TBSZ-en nem kell a hozam után se szja-t, se szochót fizetni.
• Infláció és deviza: a fentebb számolt reálhozam már inflációval van korrigálva. A forint-dollár-euró árfolyam egy további tényező, de a forint hosszú távú gyengülése a múltban jellemzően segítette a dollár vagy euró alapú befektetések forintban számolt értékét.

Konklúzió: akkor hol a Ferrari?

Térjünk vissza a kiindulóponthoz. Hol van tehát a Ferrari? A válasz az, hogy a Ferrari az elhatározásban rejlik. Nemcsak abban, hogy valaki nem dohányzik, hanem abban a tudatos döntésben, hogy az így megmaradó pénzt következetesen befekteti. (Az 1 milliárd forintos vagyon elérésére nyilván annak is van lehetősége, aki amúgy sem dohányzik, mint írtam, az említett napi 2200 Ft-os cigisdoboz csak egy példa.)

A fenti számok alapján 20-30 év után egy Ferrari ára (sőt, több is) valóban ott lehet a számlán. De a lényeg talán nem is egy luxusautó. Hanem a szabadság, amit egy ekkora vagyon ad: egy gondtalan nyugdíjas kor, anyagi biztonság a család számára, és a lehetőség, hogy azzal foglalkozz, amivel igazán szeretnél.

A kulcs tehát nem a spórolás önmagában, hanem a spórolás és a befektetés kombinációja. Ez a két lépés együtt képes arra, hogy egy mindennapi kiadásból egy életet megváltoztató vagyont építsen fel valaki.

Támogatnál?

Kérdésed van?

Keresd fel a Magyar Állampapír Kalkulátor Facebook oldalát, az X-et (Twitter), vagy vedd fel velem a kapcsolatot e-mailben.

Jogi nyilatkozat: Ez a cikk kizárólag tájékoztatási és oktatási célokat szolgál, nem minősül befektetési tanácsadásnak. A tőkebefektetés kockázattal jár. A múltbeli hozamok nem jelentenek garanciát a jövőbeli eredményekre. Befektetési döntések meghozatala előtt mindig tájékozódj alaposan és konzultálj szakértővel. A cikkben példaként említett Lightyear befektetési szolgáltató neve Lightyear Europe AS, az Európai Unióban működő, szabályozott entitás. A platform felhasználási feltételei és teljes jogi nyilatkozata itt érhetők el: https://lightyear.com/eu/terms.