A hitelfelvétel előtt állók többsége a teljes visszafizetendő összeget látva elbizonytalanodik. Egy 20 éves, 20 millió forintos lakáshitelnél a teljes visszafizetett összeg könnyen 40 millió forint fölé kúszhat, ami első pillantásra riasztó, és valóban rengeteg pénzről van szó. Ez a cikk konkrét számításokkal, mégis közérthetően mutatja be, hogy ez a szám miért csalóka, és a pénz időértéke miatt egy hosszú futamidejű, fix kamatozású hitel terhe az idő múlásával valójában hogyan csökken.
Mind a hitelfelvétel előtt állók, mind a hitellel rendelkezők számára fontos megérteni két gazdasági folyamat hatását, amelyek az adósok malmára hajtják a vizet: az inflációt és a nominális bérnövekedést.
1. Így csökkenti az infláció a hiteltartozásod értékét
Az infláció a pénz vásárlóerejének csökkenése. Egy fix kamatozású hitel esetében a havi törlesztőrészlet forintban kifejezett összege (a nominális érték) a kamatperiódus alatt nem változik. Az infláció azonban folyamatosan csökkenti a fennálló hiteltartozásod értékét.
Példa: vegyünk alapul egy 20 millió Ft-os hitelösszeget. Tegyük fel, hogy az éves infláció átlagosan 3%. Tíz év múlva ez a 20 millió Ft reálértéken már csak körülbelül 14,9 millió Ft-nak felelne meg a mai vásárlóerőn mérve. Tehát nominálisan nézve ugyanannyi lesz a hiteled (illetve kevesebb, mert 10 éven keresztül törleszted), de a 20 millió Ft tíz éves távon sokkal kevesebbet fog jelenteni a pénztárcádnak, mint jelenleg.
2. Így csökkenti a bérnövekedés a hiteltartozásod értékét
Míg az infláció a tartozás reálértékét csökkenti, a nominális bérek növekedése a törlesztés havi terhét enyhíti a leglátványosabban. A gazdaságtörténeti adatok egyértelműen mutatják, hogy Magyarországon a nominális átlagbérek hosszú távon folyamatosan emelkednek.
A minimálbér Magyarországon így alakult az elmúlt 35 évben:
- 1991: br. 8 000 Ft
- 2000: br. 25 500 Ft
- 2010: br. 73 500 Ft
- 2015: br. 105 000 Ft
- 2025: br. 290 800 Ft
A 2015-ben felvett havi hiteltörlesztő aránya az aktuális minimálbérhez viszonyítva
(kattints a nagy képhez)
Vagyis a minimálbér több, mint 36-szorosára nőtt 1991 óta!
Ezzel szemben a fix törlesztőrészlet egy kőbe vésett, változatlan összeg. A legfontosabb mutató, amit egy adósnak figyelnie kell, a törlesztési teher aránya, azaz, hogy a havi törlesztő a jövedelmének hány százalékát teszi ki.
Gondolj csak arra, hogy egy zsemle átlagára 2010-ben 19 Ft volt, ma pedig már a 80 Ft-os áron sem akadunk fenn. Ugyanez történik a hiteltörlesztővel: tíz éves távon a 150 000 Ft sokkal kevesebbet fog jelenteni a pénztárcánknak, mint jelenleg. Tíz évvel ezelőtt még egy teljes havi minimálbér sem lett volna rá elég (akkor 105 000 Ft volt a minimálbér), ma már csak a havi minimálbér (290 800 Ft) 51%-át teszi ki, tehát mondhatjuk, hogy 64%-kal csökkent a törlesztési teher aránya.
Konkrét számítás: egy 20 éves lakáshitel valódi terhe
Vizsgáljunk meg egy konkrét, realisztikus példát, hogy a számok magukért beszéljenek. A példában konzervatív, hosszú távú átlagokkal számolunk: évi 3%-os inflációval és évi 5%-os nominális bérnövekedéssel.
- Hitelösszeg: 20 000 000 Ft
- Futamidő: 20 év
- Fix kamat: 6,5%
- Havi törlesztőrészlet: 149 133 Ft
Így változik meg a törlesztő reálértéke, ha évi átlagban 5% bérnövekedéssel számolunk
(kattints a nagy képhez)
A táblázat egyértelműen bemutatja a folyamatot. A kezdetben a jövedelem egyharmadát kitevő teher a futamidő végére fokozatosan 12,5%-os arányra csökken. A 149 133 forintos törlesztő vásárlóereje pedig húsz év alatt közel a felére esik vissza. A hitel terhe nemcsak pszichológiailag, hanem matematikailag is folyamatosan enyhül.
Kockázatok és felelős pénzügyi tervezés
Ez a pozitív forgatókönyv bizonyos feltételek teljesülése esetén érvényesül. A hitelességhez elengedhetetlen a kockázatok ismerete:
- Kamatkockázat: a leírt előnyök kizárólag a fix kamatozású vagy nagyon hosszú kamatperiódusú hiteleknél érvényesülnek. Változó kamatozású hitelnél a bank a kamatperiódus végén a kamatot megemelheti, így a törlesztőrészlet is nőhet.
- Jövedelmi kockázat: a modell alapja a stabil, hosszú távon növekvő nominális jövedelem. Munkahely elvesztése vagy a bérek tartós stagnálása esetén a tehercsökkenés nem valósul meg.
Hogy fizetheted vissza előbb a hiteledet anélkül, hogy az jobban megterhelné a pénztárcádat?
Ha valaki figyelmesen végigolvasta a cikket, az valószínűleg már tudja a választ. Ha idén bevállalod azt, hogy pl. a jövedelmed 30%-át elvigye a hiteltörlesztő, de 10 év után már csak a jövedelmed 12%-át fogja jelenteni a havi törlesztőrészlet, akkor megteheted azt, hogy továbbra is a jövedelmed 30%-át fordítod a hiteltörlesztőre, vagyis szándékosan megnöveled a havi törlesztőrészletedet, így a példában említett 20 milliós hitelt 20 év helyett 14 év alatt fizeted vissza anélkül, hogy az emelkedő terhet jelentene számodra.
Végső következtetés
A hosszú futamidejű hitel teljes visszafizetendő összege egy nominális szám, amely nem veszi figyelembe a pénz időértékét. A hitel valódi terhét a törlesztőrészlet jövedelemhez viszonyított aránya mutatja meg a legpontosabban. Egy körültekintően megválasztott, fix kamatozású hitel esetében ez az arány az idő múlásával, a nominális bérek növekedésének köszönhetően, szinte törvényszerűen csökken. A hosszú futamidő tehát nem csapda, hanem egy pénzügyi eszköz, amely lehetővé teszi, hogy a terheket a jövőre osszuk el, amikor azok előreláthatóan kisebb súllyal nehezednek a pénztárcánkra. Vagyis idővel elinfláljuk az adósságunk egy részét.
Támogatnál?
Kérdésed van?
Keresd fel a Magyar Állampapír Kalkulátor Facebook oldalát, az X-et (Twitter), vagy vedd fel velem a kapcsolatot e-mailben.
A jelen cikk nem minősül befektetési- vagy adótanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ
