Publikálás:
2023-07-05 14:25:10
Megosztás: Facebook | Twitter | Whatsapp | Linkedin
Megtekintések: 4970
A mai napon elindult egy olyan inflációkalkulátor, ami a szakértői becslésekkel összehasonlítható pontossággal képes megállapítani az év hátralévő részében várható inflációt (persze nem helyettesíti a szakértői előrejelzéseket). Az élet számos területére van hatással az, hogy a KSH milyen inflációs adatokat tesz közzé hónapról hónapra. Gondoljunk csak az állampapírok hozamára, a bérekre, nyugdíjakra, és a gazdaság sok egyéb területére.
Amikor valaki olyan kijelentést tesz, hogy az év végére egy számjegyű lesz az infláció, akkor sokan kételkednek, tekintve, hogy 2023 első felében végig 20% fölött volt. Pedig igaz, szinte biztosan egy számjegyű lesz az infláció hónapokon belül. De hogyan lehetnek ebben olyan biztosak a politika és a gazdasági élet szereplői? A ma elindult Inflációkalkulátor megadja erre a választ, a kulcs a BÁZISHATÁS.
Az új felület a Magyar Állampapír Kalkulátor egy aloldaláról érhető el, innen: https://allampapirkalkulator.hu/inflacio
A Inflációkalkulátor minden elkövetkező hónapnál az azt megelőző 12 hónap havi szintű árváltozásait veszi figyelembe, amit pedig nem ismerünk, oda egy becsült értéket ír be, ami szabadon módosítható. Így nem csupán valami légből kapott becslést tud adni az elkövetkező hónapokra, hanem azokkal a bázisokkal számol, amelyekhez a KSH is viszonyítja a közzétett inflációs értékeket.
Az emberek egyharmada rosszul tudja, hogy mit jelent az infláció!
(A Survation felmérése alapján.)
A KSH által havonta közzétett inflációs adatok mindig az adott hónapot viszonyítják az előző év azonos hónapjához. Tehát, ha júliusban azt mondja a KSH, hogy a májusi 22%-ról 20%-ra csökkent az infláció júniusra, az azt jelenti, hogy tavaly júniushoz képest 20%-kal nőttek az árak. Ez automatikusan azt jelenti, hogy csökkent az infláció? Természetesen nem! Egyszerűen más bázishoz viszonyítottunk.
Ha pl. tavaly januárban alacsony értékről indultunk, és az év vége felé haladva egyre drágább lett minden, akkor egyre magasabb a bázis, amihez idén viszonyítunk. Mi ennek az eredménye? Egyre magasabb szinthez viszonyítjuk az idei árakat. Ha tavaly januárban 100 Ft volt egy zsömle, decemberben 150 Ft, idén januárban 150 Ft, decemberben pedig 200 Ft, akkor bizony az fog kijönni, hogy idén januárban 50% az infláció, decemberben pedig már "csak" 33%. Csökkent az infláció tavaly januárhoz képest? Természetesen nem, hiszen pont kétszer annyiba kerül a zsömle, mint tavaly januárban.
Az Inflációkalkulátor célja, hogy tisztába tegye az infláció jelentését, és kézzelfoghatóvá váljon, hogy mit jelentenek a szakértői becslések, pl. hogyan lesz 20% feletti inflációból hirtelen 10% alatti. BÁZISHATÁS!
Az Inflációkalkulátor felületén elég megnyomni az "Infláció kiszámítása" gombot, és már látható is, hogy miről van szó.
Mivel egy mai indult fejlesztésről van szó, hibák természetesen lehetnek, ezeket kérlek, jelezzétek e-mailben, és rövid időn belül javítom. Ha valakinek fejlesztési javaslata van, azt is szívesen veszem. Oszd meg az Inflációkalkulátort mással is, hogy végre tisztába tegyük az infláció fogalmát, és ne valamiféle varázslatnak tűnjön, amikor valaki előáll egy inflációs becsléssel.
A cikkhez hozzászólni itt lehet: Facebook.
Vagy az alábbi számlaszámra is utalhatsz, sajnos egyelőre csak magyarországi HUF számláról lehetséges: Magyar Állampapír Kalkulátor, 12600016-19868930-99723457. Ha e-mail-t írnál: kapcsolat.
