Publikálás:
2024-12-27 09:22:56
Megosztás: Facebook | Twitter | Whatsapp | Linkedin
Megtekintések: 6144
A pénzügyi jövőnk megtervezése olyan kérdés, amelyet sokszor csak az anyagi problémák megjelenése után kezdünk komolyan venni. Pedig egy jól átgondolt terv – legyen szó befektetésekről, megtakarításokról vagy éppen az álmaink finanszírozásáról – mindenkinek elérhető, függetlenül attól, hogy egy tapasztalt befektetőről vagy egy stabil anyagi alapokat kereső, de a pénzügyi téren kezdő emberről van szó.
Az elmúlt évek gazdasági nehézségei rámutattak, hogy mennyire fontos a pénzügyi tudatosság, valamint a stabil és biztonságos eszközök, például az állampapírok szerepe. De hogyan kezdjünk hozzá a tervezéshez? Hogyan találjuk meg a megfelelő befektetéseket, amelyek összhangban állnak céljainkkal?
Ebben a cikkben nemcsak arról írok, hogy miért fontos pénzügyi célokat kitűznünk, hanem konkrét eszközöket is bemutatok ahhoz, hogy elindulhass ezen az úton.
Emellett figyelmedbe ajánlom a 2025. január 5-én induló ingyenes, 4 részes videósorozatot, amelyben Szendrei Ádám pénzügyi szakértő segítségével lépésről lépésre alakíthatod ki a saját stratégiádat a pénzügyi céljaid eléréséhez, konkrét befektetési lehetőségek megismerése révén.
Az ingyenes videósorozatot ide kattintva lehet igényelni.
A pénzügyi tudatosság fejlesztése kulcsfontosságú egyénileg és társadalmi szinten is. Magyarországon a Magyar Nemzeti Bank legfrissebb, 2024-es felmérése szerint a háztartások 1/3-ának nincs semmilyen megtakarítása, miközben a személyi hitelek esetében 2024. harmadik negyedévében 57%-os bővülés volt megfigyelhető az előző év azonos időszakához képest.
Ebben a cikkben nemcsak a pénzügyi tudatosság alapjairól lesz szó, hanem gyakorlati lépésekről is.
Nemzetközi kontextus
Az OECD legfrissebb, 2023-as kutatása alapján a magyarok pénzügyi műveltségi indexe pontosan a filippínók és uruguayiak szintjén van, de megelőzzük pl. Kambodzsát és Jement. A 100/58-as pontszámunk messze elmarad a csúcstartó franciák 76-os szintjétől, és az OECD országok 63-as átlaga alatt van.
Tehát amikor arról beszélünk, hogy a magyarok egyharmadának egyáltalán nincs megtakarítása és emelkedik a személyi hitelt felvevők aránya, akkor ezt nem róhatjuk kizárólag a magas infláció és az alacsony bérek rovására (főleg, hogy amikor nem volt magas infláció, akkor a jelenleginél kevesebb ember rendelkezett megtakarítással), hanem össztársadalmi probléma, hogy nem értünk a pénzhez.
Egy másik példa: az USA-ban a háztartások 64%-a rendelkezik vésztartalékkal, míg Magyarországon ez az arány csupán 28%. Ez a különbség nemcsak kulturális különbségekre, hanem az oktatásra és a társadalmi szocializálódásra is visszavezethető.
Ami egyéni szinten optimizmusra adhat okot: az, hogy valaki járatlan a pénzügyi területen, nem jelenti azt, hogy ennek így is kell maradnia. Bárkinek megvan a lehetősége arra, hogy elsajátítsa azokat a pénzügyi ismereteket, amelyeket a nálunk szerencsésebb országokban már fiatalon megszereznek az emberek.
A pénzügyi tervezés alapja a tudatosság és a strukturált megközelítés.
Az alábbi lépések szisztematikus követése segít abban, hogy jobban megértsük anyagi helyzetünket, meghatározzuk céljainkat, és hatékony stratégiát alakítsunk ki azok elérésére.
Pénzügyi helyzetünk feltérképezése
Az első és legfontosabb lépés a pénzügyi diagnózis, amely objektív képet ad aktuális anyagi helyzetünkről. Ez a folyamat magában foglalja a bevételek, kiadások és megtakarítások számbavételét, hogy meghatározhassuk, milyen pénzügyi mozgásterünk van.
Az alábbiakban egy egyszerű példa segít megérteni a folyamatot:
Ebben az esetben a megtakarítási ráta:
Megtakarítási ráta = (megtakarítás/nettó bevétel * 100) = (50.000/400.000 * 100) = 12,5%
A 12,5%-os megtakarítási ráta egészséges alap, de hosszú távon célszerű a 20-30%-os tartományt megcélozni.
A megtakarítás nem kizárólag a tehetősek kiváltsága. Bármilyen anyagi helyzetben lehetséges kisebb összegekkel kezdeni, amelyeket fokozatosan növelhetünk. Az apró lépések is jelentős eredményekhez vezethetnek idővel. Tévhit, hogy havi 5000 Ft megtakarításnak nincs értelme.
Célok kitűzése!
A célok meghatározása a pénzügyi tervezés kulcsfontosságú eleme. Ehhez egy világos és jól strukturált keretrendszer szükséges. Az egyik legismertebb módszer a SMART keretrendszer, amely öt kritérium alapján segít céljaink megfogalmazásában.
A SMART jelentése:
Példa egy SMART célra:
„Egy év alatt 1,2 millió forintot teszek félre lakásvásárlási alapként havi 100 000 forint megtakarítással.”
Ebben a példában a SMART minden eleme teljesül:
Miért fontos a keretrendszer?
A SMART keretrendszer nem csodaszer, de a strukturált gondolkodás segíti a tudatosabb pénzügyi döntéseket. Hasonlóan, mint a fogyókúráknál, maga a rendszer követése fontosabb, mint az, hogy melyik konkrét módszert választjuk. Az irányok és keretek kialakítása nélkülözhetetlen a sikerhez, mert segít összpontosítani az erőforrásokat és nyomon követni az előrehaladást.
A célok kitűzése és a pénzügyi helyzet elemzése az alapjai a hosszú távú anyagi stabilitásnak. Az első lépések megtétele után fokozatosan érdemes finomhangolni a stratégiát, hogy az alkalmazkodjon a változó körülményekhez és az újonnan meghatározott célokhoz.
A megtakarításaink reálértékének megőrzése és növelése a pénzügyi tervezés egyik legfontosabb célja. Ez különösen igaz a magas inflációs időszakokra, amikor a pénz vásárlóereje folyamatosan csökken. Az inflációval szembeni védekezéshez elengedhetetlen, hogy olyan befektetési stratégiát alkalmazzunk, amely képes nemcsak nominálisan növelni a vagyonunkat, hanem felülmúlni az infláció mértékét is.
Az infláció csökkenti a pénz értékét, és ezzel együtt a megtakarításaink vásárlóerejét. Ha a megtakarításaink hozama alacsonyabb, mint az infláció mértéke, reálértéken veszteséget szenvedünk, hiába takarítunk meg (persze kisebb veszteséget szenvedünk, mintha meg se takarítnánk). Ezért az egyik elsődleges cél az, hogy befektetéseink hozama legalább az inflációt meghaladó mértékű legyen.
Példa az infláció hatására a befektetések oldaláról:
A különböző befektetési eszközök eltérő módon reagálnak az inflációra, ezért az optimális védekezés érdekében célszerű több kategóriát kombinálni. Az alábbiakban az inflációval szembeni védekezés szempontjából releváns eszközosztályokat és azok sajátosságait ismertetem.
1. Kötvények
A kötvények nagyon biztonságos eszköznek számítanak, de magas inflációs környezetben korlátozott védelmet nyújtanak. Magyarországon az állam által kibocsátott kötvények (az állampapírok) régóta jó befektetésnek számítanak, hiszen más lakossági kötvényekkel összehasonlítva, az állampapírok általában mindig a legmagasabb hozamot biztosítják. Az elmúlt három évben a Prémium Magyar Állampapír hozama volt a legmagasabb, a korábban megvásárolt sorozatok jelenleg is 18% körüli kamattal futnak, ám jövőre ez megváltozik, érdemes elolvasni a legutóbbi cikkemet a témáról: Jövőre vége a magas Prémium Magyar Állampapír kamatnak, hová tegyem a pénzem?
2. Tőzsdei eszközök
A tőzsdei eszközök az inflációval szembeni védekezés egyik hatékony eszközei lehetnek, különösen hosszú távon. A vállalatok általában képesek áthárítani a magasabb költségeket a fogyasztókra, ami támogatja a nyereségességüket, és így a tőzsdei eszközök értékét. Tehát a magas infláció általában nem hat negatívan a tőzsdei eszközök értékére (pl. ETF-ek, részvények, pénzpiaci alapok stb.), ezt mi sem bizonyítja jobban, hogy pl. az S&P 500 ETF-fel az elmúlt évben közel 30% hozam volt elérhető, pedig a világgazdaság korántsem volt ideális állapotban. Nemrég írtam egy cikket, amelyben bővebben írtam a tőzsdei eszközök között egyik legbiztonságosabbnak számító ETF-ekről, és a kiválasztásuk, megvásárlásuk folyamatáról is: Mennyit kereshettél volna, ha 10 éve ETF-be fektetsz? Konkrét hozamok és példák
A tőzsdei eszközök közül két kategóriát emelnék ki:
3. Árupiaci eszközök
Az árupiaci befektetések, például az arany vagy az energiaforrások, közvetlenebb módon reagálnak az inflációra, mivel áruk gyakran emelkedik, amikor a pénz értéke csökken.
4. Ingatlan és ingatlanalapok
Az ingatlanok és a hozzájuk kapcsolódó befektetések, például a REIT-ek (ingatlanbefektetési alapok), hosszú távon védelmet nyújthatnak az infláció ellen. A bérleti díjak általában az inflációval párhuzamosan emelkednek, ami hozzájárulhat a befektetések értékének növekedéséhez. Fontos viszont, hogy nem csodaszerek, az ingatlanok megtérülését 10-20 éves horizonton érdemes vizsgálni, mivel hosszú távon számos váratlan költség is felmerülhet, amelyek csökkenthetik a várt reálhozamot. Az ingatlanok fenntartása, karbantartása, adók, biztosítások és esetleges jogi problémák mind jelentős költségeket jelentenek. Emellett az ingatlanpiac ingadozásai, például keresleti visszaesések vagy gazdasági válságok is negatívan befolyásolhatják a befektetés hozamát. A REIT-ek előnye, hogy likvidebbek, és nem szükséges közvetlenül ingatlant kezelni, de ezek is ki vannak téve a piaci volatilitásnak és a kezelési díjaknak, amelyek a végső hozamot csökkenthetik.
5. Likvid eszközök
A készpénz vagy rövid távú pénzpiaci eszközök (pl. MMF) alacsony kockázatot hordoznak, de hosszú távon nem alkalmasak az infláció elleni védekezésre. Rövid távú célokra vagy vésztartalékként azonban elengedhetetlenek. Ebben a cikkben már írtam a pénzpiaci eszközökről. Több befektetési szolgáltatónál is elérhetők ilyenek, az említett cikben az általam preferált Lightyearön elérhető "Széf"-ről írtam, amely lényegében egy likvid, kifejezetten rövidtávú befektetésre is alkalmas pénzpiaci alap.
A sikeres infláció elleni védekezés kulcsa a különböző eszközök arányának gondos meghatározása a portfólióban. A kötvények, mint pl. az inflációkövető állampapírok stabilitást nyújthatnak, míg a tőzsdei eszközök és ingatlanok hosszú távon magasabb hozamot biztosíthatnak. Az árupiaci eszközök és az arany további diverzifikációt jelentenek, amelyek különösen válsághelyzetekben válhatnak hasznossá.
Az inflációval szembeni védekezés összetett feladat, amely alapos tervezést és a befektetési eszközök közötti pontos különbségtételt igényel. A portfólió összeállításakor a kockázat és hozam egyensúlyát, valamint a befektetői célokat és időtávot mindig figyelembe kell venni. Az optimális stratégia a különböző eszközosztályok átgondolt kombinációján alapul, ami biztosítja a megtakarítások reálértékének növekedését a változó gazdasági környezetben is.
A diverzifikáció a portfóliókezelés egyik legfontosabb alapelve, amely lehetőséget nyújt arra, hogy a befektetők minimalizálják a kockázatokat és egyúttal maximalizálják a hozamokat. Ez a stratégia különféle eszközök együttes alkalmazását jelenti annak érdekében, hogy a portfólió összesített teljesítménye stabilabbá váljon, és csökkentse az egyedi befektetések ingadozásából adódó kockázatot. A diverzifikáció alapvetően arról szól, hogy ne tegyük „minden tojásunkat egy kosárba”.
A diverzifikáció jelentősége a befektetésekben
A pénzügyi piacok természete kiszámíthatatlan; bármely egyedi eszköz ára jelentős mértékben változhat, akár rövid távon is. Egy jól diverzifikált portfólió azonban képes enyhíteni az ilyen ingadozások hatását. Például egy kizárólag részvényekből álló portfólió nagy hozamot biztosíthat fellendülő piacokon, de ugyanezek a részvények egy gazdasági válság idején súlyos veszteségeket okozhatnak. Ezzel szemben egy olyan portfólió, amely tartalmaz állampapírokat, ETF-eket, külföldi devizákban jegyett befektetéseket és olyan likvid eszközöket, mint pl. a pénzpiaci alap vagy akár a készpénz, sokkal kiegyensúlyozottabb, mivel a különböző eszközosztályok teljesítménye általában eltérően alakul különböző piaci körülmények között.
A diverzifikáció elméleti alapjai
A modern portfólióelmélet (Modern Portfolio Theory = MPT), amelyet Harry Markowitz dolgozott ki, tudományos alapot biztosít a diverzifikáció alkalmazásához. Az elmélet szerint egy adott hozamszint mellett a kockázat minimalizálható, ha a portfóliót különböző korrelációjú eszközök alkotják. Más szóval, ha olyan eszközöket választunk, amelyek árfolyammozgásai nem egy irányba mutatnak, akkor a portfólió teljesítménye kevésbé lesz kiszámíthatatlan.
Egy diverzifikált portfólió összeállításakor az alábbi tényezőket érdemes figyelembe venni:
Ahogyan azt már a cikk elején is említettem, Szendrei Ádám ismét egy olyan programmal jelentkezik, amely a pénzügyi tudatosságot és a pénzügyi műveltséget helyezi előtérbe, gyakorlati megközelítésben.
2025. január 5-én indul „Pénzügyi Célkitűzés” című ingyenes, 4 részes videósorozata, amely a pénzügyi tervezés és célkitűzés gyakorlati oldalára fókuszál.
Szendrei Ádám tréningjei nem csupán elméleti alapokat nyújtanak, hanem konkrét, alkalmazható technikákat is bemutatnak, amelyek segítenek a résztvevőknek személyre szabott pénzügyi céljaik elérésében. A videósorozat során a következő témák kerülnek előtérbe:
Az ingyenes videósorozatot ide kattintva lehet igényelni.
A pénzügyi tudatosság elérése időigényes folyamat, de a megfelelő stratégiák és eszközök alkalmazásával mindenkinek megvan rá a lehetősége, hogy javítson saját anyagi helyzetén, jövőbeli kilátásain. A cikkben bemutatott OECD és MNB felmérések eredményei nagyon jól szemléltetik, hogy a magyar társadalom pénzügyi ismeretei és pénzügyi kultúrája igencsak fejlesztésre szorulna. Én a magam részéről megteszem a Magyar Állampapír Kalkulátoron keresztül, amit tudok, de az olyan gyakorlati útmutatók is segítséget jelenthetnek, mint Szendrei Ádám tréningje.
Látogass el a Magyar Állampapír Kalkulátor Facebook oldalára, az X-re (Twitter), vagy írj e-mailt.
Vagy az alábbi számlaszámra is utalhatsz, sajnos egyelőre csak magyarországi HUF számláról lehetséges: Magyar Állampapír Kalkulátor, 12600016-19868930-99723457. Ha e-mail-t írnál: kapcsolat.
