Publikálás:
2025-01-23 11:55:21
Legutóbb módosította:
admin [2025-01-23 12:43:24]
Megosztás: Facebook | Twitter | Whatsapp | Linkedin
Megtekintések: 5936
Az állam által kibocsátott kötvények (állampapírok) évszázadok óta a befektetési portfóliók alapvető elemei közé tartoznak. Annak ellenére, hogy a jelenlegi makrogazdasági helyzet – csökkenő infláció, mérséklődő jegybanki alapkamat és a forint gyengülése – árnyalja az állampapírok vonzerejét, az állampapír szerepe és jelentősége nem veszítette értelmét. A lakossági állampapír a mai ~ 410-es árfolyam mellett is hosszú távon, tartósan megverte az eurós megtakarításokat, és nem úgy látszik, hogy ez a trend megfordulna: hiába gyengült a forint, továbbra is a forintos állampapír az egyik legvonzóbb befektetés.
A cikkben nemcsak szakmai törvényszerűségekkel támasztom ezt alá, hanem konkrétan bemutatom, hogy a jelenben és az elmúlt 20 évben mennyit lehetett forintos állampapírral, valamint eurós és dolláros befektetéssel keresni. Az adatok összegyűjtése és kiértékelése az egyik olvasónk munkája, aki több, mint 20 éve dolgozik pénzügyi szakemberként, köszönöm, hogy megosztotta velünk.
Az első grafikonon az látható, hogyha valaki 2005-ben 1 forintot fektetett forintba, és azt mindig az aktuálisan legjobb lakossági állampapírba forgatta, akkor ennek az 1 forintnak hogyan alakult az értéke az elmúlt 20 évben. A grafikonon összehasonlításképp ott van az EUR, USD és CHF is, mint alternatíva. Az EUR és USD esetében az is rajta a grafikonon, hogyha valamilyen likvid kamatozó eszközbe (pl. bankbetét, eurós állampapír) tettük volna, akkor mennyit hoztak volna, illetve mennyit hoztak volna, ha készpénzben tartottuk volna ezeket. És ott van a grafikonon a kumulált infláció is (azt mutatja, hogy az árak összesen mennyivel emelkedtek).
1. grafikon: a forintos állampapír teljesítménye az elmúlt 20 évben
(Kiegészítés: a grafikon a forint esetében 2019-ig KKJ-ban, 2019-2022 között MÁP+-ban, 2022-től PMÁP-ban nézi a hozamokat. Eurónál 2020-ig az átlagos bankbetéti kamatot nézi az MNB adatai alapján, 2020-tól a 2025/X PEMÁP-ot. USD esetén, mivel nincs egyértelmű rövid likvid befektetés, az 1 havi USD Libor/Term SOFR értékét veszi alapul [azt mutatja, hogy a bankok egy hónapra mekkora kamattal adnák kölcsön egymásnak pénzt az amerikai dollárpiacon, ez kb. egy felső becslés]).
A következő grafikon a fentebb leírtakat megnézi a híres 2008-as nyári 235-ös EUR és 150-es USD árszintekről, amikor a forint épp szupererős volt. Ha valaki itt vásárolt be, nyer a dollár és a svájci frank, de azért ez egy igen speciális helyzet.
2. grafikon: HUF, EUR, USD eszközök teljesítménye a 2008-as árszintektől kezdve
Az utolsó grafikon ennek megfelelően azt mutatja, hogy egy adott múltbéli napon befektetett 1 forint mennyit ér ma az egyes befektetésekben. Ami adott dátumnál a legelső, az teljesített máig a legjobban. Sok-sok szakaszon van a forintos állampapír legfelül (kivételek a nyugodt, erős árfolyamú évek).
3. grafikon: 1 forint befektetés mai értéke
A következőkben áttekintem azokat a legfontosabb szakmai érveket, amelyek alapján törvényszerűen helyet kapnak az állampapírok a modern befektetési stratégiákban.
Az állampapírok a kötvények eszközosztályába tartoznak, amelyek központi szerepet töltenek be a kockázatkezelés és a stabil jövedelemtermelés területén. Az eszközosztályok közötti választás és azok megfelelő súlyozása a portfóliókban alapvetően határozza meg a befektetések eredményességét.
A modern portfólióelmélet alapján az eszközosztályokat három fő kategóriába sorolhatjuk:
A diverzifikáció az egyik legfontosabb elv a sikeres befektetési stratégiák kialakításában. Az állampapírok a kockázatosabb eszközök (pl. részvények) mellé helyezve egyensúlyozzák a portfólió teljesítményét, különösen a piaci volatilitás idején. Még ha a kamatkörnyezet kedvezőtlenebb is, az állampapírok az alábbiak miatt továbbra is értékesek maradnak:
Az állampapíroknak, mint az állam által kibocsátott kötvényeknek, tehát nem igen van alternatívája. Egyedi tulajdonságaik révén olyan célokat szolgálnak, amelyeket más befektetési eszközök nem képesek ugyanilyen hatékonyan elérni. A tőzsdei eszközök magasabb hozamot kínálhatnak, de jóval kockázatosabbak. Az ingatlanok stabilitást adhatnak, de kevésbé likvidek, sokkal kockázatosabbak, és jóval nagyobb energiabefektetést igényelnek. Az árupiaci termékek diverzifikációt nyújthatnak, de hozamuk erősen függ a piaci ciklusoktól, és jóval kockázatosabbak is. Egy optimális portfólióban az állampapíroknak mindenképp van helyük, mivel egyedülálló szerepüket semmilyen más eszköz nem tudja maradéktalanul betölteni. A többi befektetési eszközök nem alternatívája, hanem kiegészítője.
A "csak forintot ne" kijelentések komolytalanok, hiszen igenis van ráció a forintos befektetésekben. A lakossági állampapír a mai ~410-es árfolyam mellett is hosszú távon tartósan megverte az eurós megtakarításokat, még azt is, ami Prémium Euró Magyar Állampapírban volt (amelynek volt már 10% fölötti éves kamata is, euróban). Megverte a forintos állampapír a folyamatosan erősödő dollárt is, amennyiben azt nem kamatoztattuk, csak az árfolyamemelkedésre játszottunk. Nagyon sok időtávon a kamatoztatott dollárt is megverte a forintos állampapírt.
A forint nem gyengül drasztikusan.
Igen, az EUR/HUF árfolyam emelkedik, de korántsem olyan drasztikus mértékben, mint ahogyan az a média híradásaiból következne (mind ismerjük a hatásvadász "rohanjon a pénzváltókhoz" kezdetű cikkeket). Az EUR/HUF árfolyama az elmúlt 17 évben, tehát 2008 és 2025 között összesen 46,26%-kal emelkedett, így az átlagos éves növekedési ráta 2,26%. Ez az átlagos éves ráta a 2020-as világjárvány kezdetétől felgyorsult, 2,97%-ra. Összességében, bár az EUR/HUF árfolyam emelkedése hosszú távú trendet követ, ez inkább a fokozatos változás, mintsem a drámai gyengülés története. A számok azt mutatják, hogy a pánikkeltés helyett érdemesebb higgadtan elemezni az adatokat és az árfolyam alakulásának tényezőit.
A forintos lakossági állampapír jó szereplésére a magyarázat egyszerű: nem csak a forint más devizákhoz viszonyított árfolyamának alakulása számít, hanem az elérhető kamatkülönbözet is. Márpedig a magyar állampapírok kamata tartósan és bőven magasabb volt az elmúlt 20 évben, mint devizáké. Ráadásul hosszú távon nagyobb mértékben, mint a gyengülés.
Ráadásul az összehasonlítás során a grafikon nem számol az adókkal, pedig, mint tudjuk, az állampapír adómentes, a devizás befektetések nem azok (vagy csak TBSZ számlán). Ha ezzel is számolnánk, még látványosabb lenne a különbség a forintos állampapír javára.
Kiegészítés: a múlt értékei természetesen nem vetíthetők ki a jövőre, de a múlt tanulsága az, hogy gyenge szintről indulva már nem feltétlenül érdemes devizára váltani. Érdemes megnézni az utolsó ábrán pl. a 2009 tavaszi és 2022 őszi devizára váltás eredményét. Itt a teljes Excel fájl elérhető, amelyből a grafikonok készültek.
Az állampapírokat temetni az infláció és a kamatkörnyezet változásai miatt többször is elhamarkodott lépésnek bizonyult a múltban. Ezek az eszközök hosszútávon is fontos szerepet játszanak a stabilitás biztosításában és a kockázatok kiegyensúlyozásában. Emellett rövid távon is hasznosak lehetnek, különösen azok számára, akik biztonságos és likvid megoldást keresnek, miközben mérlegelik a piaci lehetőségeket.
Ráadásul ahogy a múltban, úgy a jelenben is magasabb hozamot lehet elérni forintos állampapírral, mint sok másik eurós vagy dolláros befektetéssel. (Természetesen nem a magas kockázatú, de nagy hozammal kecsegtető befektetésekkel kell összevetni az adatok – például tőzsdei eszközök, kriptovaluták –, hanem a hasonló kockázati szintű, hasonló likviditást biztosítóakkal.) Az adatok egyértelműen megmutatják, hogy a forint árfolyamának emelkedése korántsem jár olyan drasztikus hátrányokkal, mint ahogyan azt egyesek gondolják. A megérzéseket és a média által sugallt valóságot mindig érdemes fenntartásokkal, kritikai gondolkodással kezelni, és helyette az adatokra támaszkodni. Különösen fontos ez pénzügyeink kezelésénél.
Látogass el a Magyar Állampapír Kalkulátor Facebook oldalára, az X-re (Twitter), vagy írj e-mailt.
Vagy az alábbi számlaszámra is utalhatsz, sajnos egyelőre csak magyarországi HUF számláról lehetséges: Magyar Állampapír Kalkulátor, 12600016-19868930-99723457. Ha e-mail-t írnál: kapcsolat.