Melyik állampapíromat adjam el, cseréljem le?

Napi rendszerességgel teszitek fel a címben leírt kérdést akár közvetlenül nekem privát üzenetben, akár valamelyik Facebook-bejegyzés alatt. Ennek két indíttatása szokott lenni. Az egyik, hogy szüksége van valakinek egy összegre pl. lakásvásárláshoz, így el kell adnia az állampapírjainak egy részét, és szeretné tudni, hogy melyekért kár a legkevésbé. A másik pedig az elérhető hozam maximalizálása: érdemes-e lecserélnie valamely régebbi papírt egy aktuálisan elérhető, talán kedvezőbb állampapír-sorozatra?

Úgy döntöttem, érdemes egy cikkben összegyűjteném a gondolataimat erről a kérdéskörről; megpróbálok olyan, általános érvényű iránymutatásokat megfogalmazni, amelyekkel megkönnyíthetem a döntést, ha valakinek el kell adnia az állampapírjainak egy részét vagy szeretné felülvizsgálni, hogy érdemes-e valamelyiket lecserélni.

Miért ilyen népszerű ez a kérdés?

Friss, 2026. januári adat (Blochamps Capital), hogy a magyarországi lakossági megtakarítások zöme, 11 153 milliárd forint bankokban van, látra szóló és folyószámla-betétekben, 0% kamatra. A lakossági lekötött forintbetétek állománya 328,2 milliárd forint, ezek átlagos kamata 3,61%.

Sokkal jobban bánnak a pénzükkel azok, akik megtakarításaikat állampapírban tartják, hiszen jelentősen magasabb kamatokat lehet elérni állampapírral, mint bankbetétekkel. Az ÁKK adatai alapján 2025. december 31-én 11 726 milliárd forintot tett ki a lakossági állampapír-állomány. Ebben a számban nincsenek benne a lakosság által megvásárolt Diszkont Kincstárjegyek (DKJ) és Magyar Államkötvények (MÁK), pedig ezekben is érdemes lehet gondolkozni, és már a Magyar Állampapír Kalkulátor is automatikusan számol velük.

Tehát mondhatjuk, hogy a magyarok egy nagyon jelentős része állampapírban tartja a megtakarításainak egy jó részét, így nem csoda, hogy gyakran és sok ember részéről merül fel a kérdés: hogy a legoptimálisabb pénzt kivenni a papírokból?

El kell adnom az állampapírjaimból, melyiket adjam el?

Ilyenkor úgy kell sakkozni az állampapírjaiddal, hogy a lehető legkevesebb jövőbeli hozamtól essél el. Én az alábbi lépéseket megtéve nézném ilyenkor végig a papírjaimat:

1. lépés

Vizsgáld meg, hogy az egyes állampapírokat el tudod-e veszteség nélkül adni, ha igen, mikor. Jelenleg az összes lakossági állampapír idő előtti eladásának (köznyelven visszaváltásának) költsége 1%, ez alól a Diszkont Kincstárjegy (DKJ) és a Magyar Államkötvény (MÁK) a kivételek, mivel azoknak az eladáskori árfolyamát a piaci körülmények határozzák meg. Tehát nézd meg, hogy van-e olyan DKJ-d, MÁK-od vagy más állampapírod, amely rövid időn belül amúgy is kifutna és azt esetleg meg tudod várni.

Ha van Magyar Állampapír Plusz (MÁP+) papírod, nézd meg, meg tudod-e várni a kamatfordulóját, hiszen ennél az állampapír-típusnál egyedüliként van egy olyan könnyítés, hogy a kamatfordulóit követő 5 munkanapban díjmentesen eladhatók.

2. lépés

Vizsgáld meg a nálad lévő állampapírok várható jövőbeli hozamait. Azt a papírt add el, amelyik a legkevesebb pénzt termelné neked várhatóan a jövőben. Ha pl. van nálad egy régebbi, 6% éves kamatot fizető Fix Magyar Állampapír (FixMÁP) és egy újabb, 7%-os FixMÁP, akkor a régebbit add el. A változó kamatozású papíroknál (BMÁP, PMÁP, EMÁP) már nem ilyen egyszerű a helyzet, azoknál azt kell átgondolni, hogy a jövőben várhatóan csökken vagy emelkedik a kamatuk. A cikk írásának pillanatában (2026. január közepe) arra számítok, hogy az év második felétől csökkenő kamatpályára állunk, és ezeknek a papíroknak a kamata is csökkenni fog.

3. lépés

Nézd meg, melyiken, mennyi a felhalmozott kamat. Ez a szempont akkor lényeges, ha van két nagyon egyforma papírod, de egyiket se kell egészében eladnod ahhoz, hogy hozzájuss a szükséges szabad pénzösszeghez. Itt jön be egy kevésbé ismert, de matematikailag fontos szabály: azt add el, amelyikben több a felhalmozott kamat!

A logika:

• Amikor részben eladsz egy állampapírt, akkor a névértéket és a rá eső kamatot idő- és részarányosan kapod meg. Ha pl. van 1 millió Ft névértékű állampapírod, amelyen van már 50 ezer Ft felhalmozott, de még ki nem fizetett kamat, akkor az eladáskor ezt a felhalmozott kamatot is megkapod (az 1%-os visszaváltási díj levonásával).

A számpéldádnál maradva: az 1 050 000 Ft bruttó értékedből (névérték + kamat) az 1% levonása után kb. 1 039 500 Ft-ot kapnál kézhez, ha az egészet eladnád.

• De ha neked például csak 500 ezer forint készpénzre van szükséged, akkor a matematika a javadra dolgozik, mert a Kincstár részleges eladásnál is kifizeti az eladott darabokra eső, addig megtermelt kamatot. Ez a kulcs: mivel az eladott tőkével együtt a hozzá tartozó kamatot is megkapod, a tranzakció során "több pénz jön ki" kevesebb papírból, gyakorlatilag a felgyűlt kamat beszáll a finanszírozásba, így a szükséges 500 ezer forint előteremtéséhez nem kell annyi tőkét eladnod.

A példánknál maradva egy kamat nélküli papírból a büntetés miatt 505 ezer forint névértéket kellene eladnod, de a kamattal hízlalt papírból elég csupán 481 ezer forintnyit feláldozni, hiszen a különbözetet a kifizetett kamat fedezi, így végső soron 24 ezer forinttal több tőkéd marad bent a számlán, ami másnaptól tovább termeli neked a hozamot.

4. lépés

Nézd meg, melyik állampapírod fog később lejárni. Ha van egy jó, fix kamatozású állampapírod, és arra számítasz, hogy az elkövetkező években alacsonyabb kamattal fognak érkezni az újabb állampapír-sorozatok (a cikk megírásakor, 2026 januárjának közepén erre lehet számítani), akkor érdemes lehet minél tovább megőrizni a fix, jó kamatot. Ez persze fordítva is igaz, ha pl. emelkedő inflációra számítasz, akkor védhető döntés, ha a sokára lejáró, fix kamatozású papírjaidtól szabadulsz meg, mondván, ha elszáll az infláció, azok úgysem fognak sokat érni.

Érdemes valamelyik állampapíromat másikra cserélni?

A csere akkor éri meg, ha az új papír hozamelőnye belátható időn belül kitermeli az 1%-os árfolyamveszteséget (az idő előtti eladás költségét).

A csere-megtérülési képlet:

Példa 1 000 000 Ft-tal: ha a régi papírod 6%-ot fizet (évi 60 000 Ft) és lecseréled 7%-osra, akkor az 1%-os visszaváltási díj miatt csak 990 000 Ft kerül át az új papírba. Ez 7%-on évi 69 300 Ft-ot hoz, vagyis 9 300 Ft-tal többet évente, mint a régi. A 10 000 Ft-os veszteséget így kb. 13 hónap alatt termeli ki az új papír, utána vagy pluszban.

Ha úgy gondolod, hogy akár ennél hosszabb ideig is meg fogod tartani az állampapírodat és stagnáló vagy csökkenő kamatkörnyezetet vársz, akkor megérheti a csere.

Azt, hogy számszerűsítve megéri-e a csere, a fenti menüsorból is elérhető, nemrég megújult Csere aloldalon is ki tudjátok számolni, de persze figyelembe kell venni, hogy nem ismerjük a jövőt, így ha valami okán elkezdenek emelkedni az új kibocsátású állampapírok kamatai, emiatt megint szeretnél cserélni, akkor az első csere lehet, hogy felesleges volt. De mint írtam fentebb, a jelenlegi tudásunk alapján az elkövetkező években inkább csökkenő piaci kamatkörnyezetre számíthatunk.

Ha kihagytam valamit, jelezzétek Facebookon, cikk alatti hozzászólásban.

Felelősségkizárás: a cikk csupán információkat, iránymutatásokat ad át, nem befektetési tanácsadás. Minden pénzügyi döntésért Te magad vagy a felelős, és ha bizonytalan vagy egy kérdésben, érdemes szakértővel konzultálnod.