Megugrott az államkötvények kamata: érdemes gyorsan befektetni, amíg lehet?

A hozamnövekedés okai

Az olyan lakossági állampapírok, mint pl. a Fix Magyar Állampapír (FixMÁP) vagy a Prémium Magyar Állampapír (PMÁP) a legtöbbek számára jól ismertek, ez a cikk most viszont a Magyar Államkötvényekről és Diszkont Kincstárjegyekről szól, amelyek egészen másként működnek. Ezek úgynevezett intézményi államkötvények, de a lakosság számára is elérhetők. Az utóbbi időben történt egy fontos esemény: megugrott a hozamuk, így aztán egyre több kérdést kapok azzal kapcsolatban, hogy érdemes-e gyorsan lépni, és befektetni, amíg lehet. Bizonyos esetekben a válasz: igen.

Május 29-én, csütörtökön több hosszú lejáratú magyar államkötvény éves hozama megközelítette a 7%-ot. Pl. a 2051/G éves átlagos hozama jelenleg 6,96%. Ez a rendkívül vonzó hozamszint nemcsak meghaladja a legnépszerűbb lakossági állampapír, a FixMÁP kamatát, de egyúttal azt is jelenti, hogy aki ilyen papírba fektet, az 26 évre bebiztosíthatja magának az éves átlagban 7% körüli hozamot. Ez nagy dolog, hiszen "normális" körülmények között az állampapírok kamata 2-5% körül szokott mozogni, ez volt 2020 előtt is bő 10 éven át. Ha csökken az infláció és azzal párhuzamosan csökkenti a jegybank az alapkamatot, akkor lassan, de visszatérhet az állampapírok kamata a 2020 előtti szintre.

A magyar kötvénypiac hozamait jelenleg leginkább a globális pénzügyi folyamatok mozgatják, ezek közül is kiemelkednek az Egyesült Államokból érkező hírek. Most például egy ilyen jelentős hír volt, hogy az amerikai Képviselőház a napokban megszavazott egy adócsökkentési törvényjavaslatot. Bár a törvény életbe lépéséhez még a Szenátus jóváhagyása is szükséges, a javaslat önmagában is nagy hatású: az előrejelzések szerint mintegy 4000 milliárd dollárral növelné meg az amerikai államadósságot a következő évtizedben. Egy ekkora adósságnövekedés finanszírozása jellemzően csak magasabb kötvényhozamokkal lehetséges. Ennek a várakozása, illetve a törvényjavaslat körüli piaci értékelés már most érezteti hatását: felfelé hajtja az amerikai hozamokat, ami pedig hozzánk is átgyűrűzik, hozzájárulva a magyar államkötvények hozamának emelkedéséhez.

Miben más az intézményi államkötvény, mint a sima állampapír?

Fontos megérteni a különbségeket a hagyományos lakossági állampapírok és az intézményi, más néven piaci államkötvények között (amilyen a Magyar Államkötvény és a Diszkont Kincstárjegy).

• Lakossági állampapírok (pl. FixMÁP, PMÁP, BMÁP): ezek a papírok kifejezetten a lakosság számára készültek. Jellemzően könnyen hozzáférhetők, kedvezőek a vásárlási és eladási feltételeik, és gyakran inflációkövető, változó kamatozásúak, ami védelmet nyújt az áremelkedés ellen. Például a maximálisan 5 év futamidejű FixMÁP kamata 5 éven át fixen 6,5%, de ott van a piaci kamatkörnyezethez 3 havonta automatikusan igazodó BMÁP is, jelenleg 7,36% kamattal (a 7,36% jelenleg jó, de nem lesz mindig annyi).
  
  
• Intézményi vagy piaci államkötvények (amiről most szó van): ezeket eredetileg nagybefektetőknek (bankoknak, nyugdíjalapoknak) szánták, de magánszemélyek is megvásárolhatják. A gyakori ki- és beszállás általában nem kifizetődő (tehát nem az van, mint pl. a Magyar Állampapír Plusznál, hogy mindig 0,5% az idő előtti eladás költsége).

Amiben nagyon más: a "spread" hatása az árfolyamkülönbségekre

Bár az intézményi államkötvények hozamai jelenleg kifejezetten magasak, tudni kell, hogy van egy jelentős veszély: nem tudhatjuk, hogy mennyi lesz az idő előtti eladás költsége. A kötvény vásárlási és eladási ára között van egy rés, amit "spread"-nek hívunk. Ez azt jelenti, hogy ha megveszel egy kötvényt, és valamilyen okból hamarabb el kell adnod, mint a lejárat, akkor nem tudhatod előre, hogy milyen árfolyamon tudod ezt megtenni. Ha egy sima lakossági állampapírról beszélünk (pl. PMÁP), akkor ott egyértelmű a helyzet: 99%-os árfolyamon tudod eladni idő előtt, tehát 1% a veszteség.

Egy intézményi államkötvény árfolyamát viszont a piaci folyamatok mozgatják, kicsit úgy működnek, mint egy részvény. Tehát lehet a veszteség akár 0% idő előtti eladásnál, lehet 1%, de lehet akár 5-10% is. Nem lehet előre tudni, ezért nem igazán célszerű idő előtti eladásban gondolkozni egy ilyen intézményi kötvénynél.

Példaként vegyük a 2051/G típusú, leghosszabb lejáratú magyar államkötvényt. Ezt a névérték 64,9%-áért veheted meg a kincstártól a mai napon (2025. május 29.). Ha azonban el akarod adni, akkor a kincstár jelenleg csak a névérték 59,49%-át kínálja érte. Ez azt jelenti, hogy egy 100 000 forint névértékű 2051/G állampapírt 64 900 forintért lehet megvenni, eladni viszont csak 59 490 forintért

Néhány hosszú lejáratú Magyar Államkötvény aktuális hozama (2025. május 29-i állapot): 

• 2051/G: 6,96% éves hozam
• 2041/A: 6,89% éves hozam
• 2038/A: 6,82% éves hozam
• 2035/A: 6,69% éves hozam
• 2034/A: 6,61% éves hozam

Hasonlóan működnek a Diszkont Kincstárjegyek is, de azoknál most nem látni ilyen magas hozamokat, jelenleg a 2026. április 29-én lejáró D260429 sorozat éves hozama a legmagasabb: 5,94%.

Megéri-e gyorsan befektetni?

Az intézményi állampapírokba való befektetés akkor lehet célszerű, ha két kulcsfontosságú feltétel teljesül:

1. Hosszú távú stratégia: ezek a termékek hosszú távú megtakarítási célokra optimalizáltak (akárcsak az ETF, amelyről már több cikket is írtam). A "spread" miatt a gyakori ki- és beszállás pénzügyileg nem előnyös. Ezért, ha "gyorsan" befektetni szeretnél, fontos tisztában lenni azzal, hogy az azonnali profit reménye illúzió lehet. A feltüntetett éves hozamok csak akkor realizálódnak, ha a futamidő végéig megtartod az egyes kötvényeket.
   
   
2. Inflációs várakozások: akkor a leginkább kifizetődő a befektetés, ha arra számítasz, hogy a kötvény futamideje alatt az átlagos infláció alacsonyabb lesz, mint az általa kínált hozam. Ebben az esetben „reálhozam” keletkezik, ami azt jelenti, hogy pénz vásárlóereje is növekszik. Például a 2035/A kötvény esetében reálhozam akkor érhető el, ha az átlagos infláció 6,69% alatt marad, hiszen úgy több lesz a hozam, mint amennyi az infláció (ez egyébként egy reális forgatókönyv, ilyen távon valószerűtlen, hogy az éves átlagos infláció ilyen magas lenne).