EUR: 408.3 | USD: 390.83 | CHF: 414.63 | GBP: 472.44 | RUB: 6.43 | UAH: 10.58

Lesz államcsőd Magyarországon? Mi lesz az állampapírokkal, ha igen?

Gazdaság Hasznos tudás

Szerző: admin [2022-10-22 20:42:47]
Legutóbb módosította: admin [2022-11-28 13:14:06]

Megosztás: Facebook | Twitter | Whatsapp | Linkedin

Megtekintések: 6357


Lesz államcsőd Magyarországon? Mi lesz az állampapírokkal, ha igen?

Talán az egyik legrégebben várt bejegyzéssel készültem el, az elmúlt néhány hét során nagyon sokan kértétek, hogy írjak a témáról.

Egy nehéz gazdasági helyzetben mindig felerősödik az államcsődtől való félelem, hiszen rossz hírt követ rossz hír, és a média is rátesz egy lapáttal a drámai "Államcsőd fenyeget", "Rettenetes állapotban a gazdaság", "Soha nem volt még ennyire rossz a helyzet" jellegű címadásaival, amelyeknek egy jó része egyértelműen kattintásvadászatra játszik.

Ha valakinek jó a kritikai gondolkodása, és jobban beleásta magát a kérdéskörbe, akkor tudja, hogy Magyarországon a közeljövőben az államcsőd esélye a nullához konvergál. Tudni kell azt is, hogy abban az értelemben, amelyben a köznyelv használja, az "államcsőd" kifejezést, az nem létezik. Ha valaki szokott hozzászólásokat olvasni a gazdasági vonatkozású tartalmak alatt, akkor sokféle értelmezésével találkozhatott már az államcsődnek. A teljesség igénye nélkül felsorolom azokat az értelmezéseket, amelyek a legabszurdabbak: „Államcsőd esetén az ország semmiért nem tud fizetni.”, „Államcsőd esetén az adott ország megszűnik, és beolvad más országokba.”, „Államcsőd esetén az államkötvények elvesznek.”

Minden ehhez hasonló állításban van egy közös pont: az államcsődöt, mint gyűjtőfogalmat, önálló jelentéssel ruházza fel. Ez olyan, mintha valaki, aki nem szereti a spenótot, úgy fogalmazna, hogy ebédre nem szeret ételt enni.

Nézzük, hogy mely események tartoznak az államcsőd gyűjtőfogalma alá:

  1. Az államkasszába nem folyik be elég pénz, így az államnak döntenie kell, hogy kinek nem fizet. A nemfizetés a gyakorlatban inkább a számlák átütemezését jelenti.

  2. Az állam politikai okokból megtagadja a fizetést. Ilyen az 1918-as bolsevik forradalom idején volt, amikor létrejött a Szovjetunió, és megtagadta a cári időszakban felhalmozott adósság törlesztését.

  3. Egy állam valamilyen technikai probléma miatt nem fizet. Erre van egy friss példa is: Oroszországot az év elején leválasztották a nemzetközi bankrendszerről, így hiába tudná teljesíteni fizetési kötelezettségeit, nem tudja átutalni a pénzt.

Az 1. eset az, amivel érdemes foglalkozni, mivel a 2. és 3. eset annyira kirívó, hogy ezekben az esetekben bármilyen formában is tartaná valaki a megtakarítását, semmire nem menne vele, ilyen esetek világháborúk idején következhetnek be. Magyarországon a második világháború idején volt utoljára államcsőd, de ahhoz az kellett, hogy az árak naponta (!) 1500 százalékkal emelkedjenek, és a vége felé 5,2 milliárd pengőbe kerüljön egyetlen kiló kenyér. Ettől ma nagyon messze vagyunk.

Mi történik, ha nincs pénz az államkasszában?

  • Ilyenkor veszélybe kerülnek a közszolgáltatások, és az állam minden olyan szolgáltatás és intézmény esetében meghúzhatja a költségeket, amelyekhez valamilyen köze van. Pl. nem, vagy csak részben fizeti ki az alkalmazottait.

  • Megteheti azt is, hogy nem fizeti ki tartozásait, de erre azért nincs példa a modern történelmünkből, mert nemfizetés esetén elveszítené valamennyi befektetőjét, és nem jönne tőlük több pénz az államkasszába, ami sokkal rosszabb forgatókönyvet jelentene. Ha egy állam annyira rossz helyzetbe kerül, hogy már a közszolgáltatások megnyirbálása sem segített, akkor átütemezheti tartozásait. Ez pont úgy működik, mint a magánszemélyeknél: ha a bank látja, hogy az ügyfél képtelen fizetni, akkor felajánl neki hosszabb futamidőt, kedvezőbb feltételeket, hiszen elsősorban a bank érdeke, hogy viszontlássa a befektetését.

  • Fontos azt is tisztázni, hogy milyen devizában van adóssága az államnak. Ha saját devizában, akkor a jegybank az infláció kárára gyakorlatilag korlátlanul nyomtathat pénz, amiből kifizetheti adósait, annak érdekében, hogy ne veszítse el őket, mint befektetőket. A külföldi deviza már problémásabb, Görögország 2011-ben ezért is kerül nagy bajba. Amikor elérte a válság, már az eurózóna tagja volt, így a görög jegybank nem tudott pénzt nyomtatni, az emberek megrohanták a bankokat, és egyszerűen elfogyott a kasszából az euró. Izlandon hasonló helyzet állt elő 2008-ban. (Magyarországon ma kifejezetten jó a helyzet ebből a szempontból, mivel mindössze 27% a nem forintos adósság mértéke, sokkal alacsonyabb, mint a 2008-as válság idején volt.)

  • Mi történt ezekkel az országokkal (Görögország, Izland) később? Valójában semmi különös. Túlléptek ezen az időszakon, vettek fel hiteleket, amelyekért cserébe a hitelezők szigorú gazdasági fegyelmet vártak el, és ment minden tovább. Mi történt a görög és az izlandi állampapírokkal? Mindenkinek ugyanúgy visszafizették azokat, a szerződés szerinti hozammal együtt, mintha mi sem történt volna. Ezt jelenti az állami garancia. (Aki szerette volna, önkéntes alapon lecserélhette az állampapírjait hosszabb lejáratúakra, ezt a kötvénytulajdonosok bő 20%-a meg is tette, ezzel segítve a költségvetést.) Ha egy állam egyszer nem fizetne a hitelezőinek, többé senki nem hitelezné, és azzal sokkal több pénztől esne el, mint amennyit a nemfizetésen nyerne. Két adatot fontos ismerni, hogy tudjuk, mennyi pénztől esne el a magyar állam, ha elvágná magát a hitelezőknél: 2022. 09. 30-án 33,1 ezer milliárd Ft értékű forintos állampapír és 9,2 ezer milliárd Ft értékű devizakötvényt birtokoltak a befektetők. Ez 42,3 ezer milliárd Ft. Összehasonlításként, hogy mit is jelent ez az érték: a tavalyi egész éves GDP 54,5 ezer milliárd Ft volt. Tehát, annyi állampapír van kint a hitelezőknél, mint amennyi a tavalyi egész éves GDP-nk 77,6%-a.

A költségvetés adóssága

Nézzük meg azért azt is tételesen, hogy a közeljövőben (értsd: ha így megy tovább minden, mint jelenleg, akkor a nem belátható jövőben) miért konvergál 0-hoz a magyar államcsőd esélye.

Az államcsődnek nagyon jól tetten érhető jelei vannak:

  1. A költségvetési egyenleg ugrásszerű romlása, tehát a kiadások jóval meghaladják a bevételeket. Ha egy állam többet költött, mint amennyi bevétele volt, akkor azt mondjuk, hogy a költségvetése deficites, ha többlete keletkezett, akkor szufficites. A defficit alapvetően nem gond, egy-két kirívó példától eltekintve jóformán a világ valamennyi országának deficites volt a költségvetése az elmúlt 20 évben. A hiányt az egyes államok adósságkibocsátással pótolják. Egységes konszenzus, hogy az államadósság eredendően nem rossz, hozzájárul a jóléthez és fokozza a gazdasági növekedést, tehát nagyon alacsony szintre szorítani nem célszerű. Az államadósság általánosságban a mérsékelt szintig kedvező (GDP-arányosan 75%-ig), de a 90% fölötti mértéket már érdemes nem elérni. Ezzel el is érkeztünk a következő jelhez.

  2. Az államadósság GDP-arányos alakulása. Ez a mutató az államadósság nagyságának szemléltetésére való. Abszolút, nominális értékben nincs értelme vizsgálni egy adott gazdaság adósságát. Gondoljunk arra, hogy 30 millió Ft lakáshitel felvétele önmagában nem mond semmit. Ki vette fel a 30 millió Ft-ot? Valaki, akinek a havi jövedelme 100 ezer Ft, vagy valaki, aki 2 millió Ft-ot keres havonta? Nem mindegy. Az államok esetében is ez a helyzet: ahhoz, hogy az egyes államok összehasonlíthatók legyenek, az adósságukat a saját GDP-jükhöz kell viszonyítani. A GDP-arányos államadósság akkor lehet előjele egy valamilyen szintű államcsődnek, ha hirtelen és nagymértékben megugrik, és hosszú időn keresztül nem is csökken. Görögországban 172% volt a GDP-arányos államadósság 2011-ben. Magyarországon az elmúlt 5 évben így alakult: 2017 – 72,1%; 2018 – 69,1%; 2019 – 65,5%; 2020 – 79,6%; 2021 – 76,8%. Ami igazán lényeges, hogy mennyivel nőtt idén ez az érték. Szeptemberig 77,2%-ra nőtt, tehát 0,4%-kal emelkedett tavalyhoz képest, viszont októberre 77%-ra esett vissza, és az Eurostat előrejelzése szerint év végére már alacsonyabb lesz, mint 2021-ben volt. Ezzel az értékkel az Európai Unió élmezőnyébe biztosan nem kerülünk be, de jóval a 94,2%-os EU-s átlag alatt vagyunk. Néhány magas GDP-arányos államadóssággal rendelkező EU-s ország: Görögország (182,1%), Olaszország (150,2%), Portugália (123,4%), Spanyolország (116,1%), Franciaország (113,1%), Belgium (108,3%). A mi államadósságunk általában valahol Szlovákia (77%) és Németország (73%) között van. Egyébként a magas GDP-arányos államadóság nem jelent automatikusan államcsődöt. Pl. Japánról sem egy csődközeli ország jut eszünkbe, pedig 235%-os a GDP-arányos államadóssága.

    GDP arányos államadósság

  3. Nem veszik egy állam állampapírjait, így nem jut hozzá a működéséhez szükséges hitelhez. Tehát, ha azt látjuk, hogy a nagybefektetőknek szervezett aukciókon nem veszik az államkötvényeket, az komoly gondot jelez előre. Nézzük, mi a helyzet nálunk: az év során egyszer sem fordult olyan elő, hogy valamely államkötvényre ne lett volna legalább kétszeres, vagy sok esetben három-négyszeres túlkereslet. Ez azt jelenti, hogy sokkal több magyar államkötvényt szeretnének vásárolni a befektetők, mint amennyit az ÁKK hajlandó értékesíteni. A legutóbbi aukció október 20-án volt, ekkor 25 milliárd Ft 5-15 éves kötvényt hirdetett meg az ÁKK, de 139 milliárdot szerettek volna megvásárolni, vagyis 5,5-szörös túlkereslet volt a magyar államkötvényekre, és ez ment egész évben.
Összegezve:
  1. Még "államcsőd" esetén is szokás visszafizetni a lejáró tartozásokat, mivel sokkal rosszabb helyzetbe kerül a gazdaság, ha az állam ezt nem teszi meg, hiszen elveszítené a hitelezőit.

  2. Nem mindegy, hogy egy ország adósságai milyen arányban vannak saját valutában és külföldi devizában. Mivel a jegybankok az infláció kárára gyakorlatilag korlátlanul tudnak saját valutát nyomtatni, így, amikor valamilyen szintű államcsődről beszélünk egy állam esetében, akkor azt elsősorban arra értjük, hogy a devizában fennálló tartozásait nem tudja megfizetni.

  3. A magyar államcsődre vonatkozó híresztelések kattintásvadász hírportáloktól származnak, ezeknek nincs valóságalapja, mivel az államháztartás hiánya nemhogy nem emelkedett számottevő mértékben, de csökkenésnek is indult, valamint a magyar államkötvényekre sokszoros túlkereslet van, így tehát nincs olyan jel, amelyből azt lehetne kiolvasni, hogy államdósság felé közeledünk.
Remélem, hogy a bejegyzéssel sikerült valami hasznosat átadnom, és mostantól, ha valaki államcsőddel riogat, Ti is el tudjátok neki mondani, hogy miért abszurd még csak a felvetés is, hogy Magyarországon államcsőd lehet a belátható jövőben.

Keresés

Kategóriák

Gazdaság Infláció Állampapír Kalkulátor Rezsi