Lesz államcsőd Magyarországon? Mi lesz az állampapírokkal, ha igen?
Gazdaság
Hasznos tudás
Publikálás:
2022-10-22 20:42:47
Legutóbb módosította:
admin [2022-10-22 20:42:47]
Megosztás:
Facebook |
Twitter |
Whatsapp |
Linkedin
Megtekintések: 34918
Talán az egyik legrégebben várt bejegyzéssel készültem el, az elmúlt néhány hét során nagyon sokan kértétek, hogy írjak a témáról.
Egy nehéz gazdasági helyzetben mindig felerősödik az államcsődtől való félelem, hiszen rossz hírt követ rossz hír, és a média is rátesz egy lapáttal a drámai "Államcsőd fenyeget", "Rettenetes állapotban a gazdaság", "Soha nem volt még ennyire rossz a helyzet" jellegű címadásaival, amelyeknek egy jó része egyértelműen kattintásvadászatra játszik.
Ha valakinek jó a kritikai gondolkodása, és jobban beleásta magát a kérdéskörbe, akkor tudja, hogy Magyarországon a közeljövőben az államcsőd esélye a nullához konvergál. Tudni kell azt is, hogy abban az értelemben, amelyben a köznyelv használja, az "államcsőd" kifejezést, az nem létezik. Ha valaki szokott hozzászólásokat olvasni a gazdasági vonatkozású tartalmak alatt, akkor sokféle értelmezésével találkozhatott már az államcsődnek. A teljesség igénye nélkül felsorolom azokat az értelmezéseket, amelyek a legabszurdabbak: „Államcsőd esetén az ország semmiért nem tud fizetni.”, „Államcsőd esetén az adott ország megszűnik, és beolvad más országokba.”, „Államcsőd esetén az államkötvények elvesznek.”
Minden ehhez hasonló állításban van egy közös pont: az államcsődöt, mint gyűjtőfogalmat, önálló jelentéssel ruházza fel. Ez olyan, mintha valaki, aki nem szereti a spenótot, úgy fogalmazna, hogy ebédre nem szeret ételt enni.
Nézzük, hogy mely események tartoznak az államcsőd gyűjtőfogalma alá:
- Az államkasszába nem folyik be elég pénz, így az államnak döntenie kell, hogy kinek nem fizet. A nemfizetés a gyakorlatban inkább a számlák átütemezését jelenti.
- Az állam politikai okokból megtagadja a fizetést. Ilyen az 1918-as bolsevik forradalom idején volt, amikor létrejött a Szovjetunió, és megtagadta a cári időszakban felhalmozott adósság törlesztését.
- Egy állam valamilyen technikai probléma miatt nem fizet. Erre van egy friss példa is: Oroszországot az év elején leválasztották a nemzetközi bankrendszerről, így hiába tudná teljesíteni fizetési kötelezettségeit, nem tudja átutalni a pénzt.
Az 1. eset az, amivel érdemes foglalkozni, mivel a 2. és 3. eset annyira
kirívó, hogy ezekben az esetekben bármilyen formában is tartaná valaki a
megtakarítását, semmire nem menne vele, ilyen esetek világháborúk
idején következhetnek be. Magyarországon a második világháború idején volt
utoljára államcsőd, de ahhoz az kellett, hogy az árak naponta (!) 1500
százalékkal emelkedjenek, és a vége felé 5,2 milliárd pengőbe kerüljön
egyetlen kiló kenyér. Ettől ma nagyon messze vagyunk.
Mi történik, ha nincs pénz az államkasszában?
- Ilyenkor
veszélybe kerülnek a közszolgáltatások, és az állam minden olyan
szolgáltatás és intézmény esetében meghúzhatja a költségeket, amelyekhez
valamilyen köze van. Pl. nem, vagy csak részben fizeti ki az
alkalmazottait.
- Megteheti azt is, hogy nem fizeti ki tartozásait,
de erre azért nincs példa a modern történelmünkből, mert nemfizetés
esetén elveszítené valamennyi befektetőjét, és nem jönne tőlük több pénz
az államkasszába, ami sokkal rosszabb forgatókönyvet jelentene. Ha egy
állam annyira rossz helyzetbe kerül, hogy már a közszolgáltatások
megnyirbálása sem segített, akkor átütemezheti tartozásait. Ez pont úgy
működik, mint a magánszemélyeknél: ha a bank látja, hogy az ügyfél
képtelen fizetni, akkor felajánl neki hosszabb futamidőt, kedvezőbb
feltételeket, hiszen elsősorban a bank érdeke, hogy viszontlássa a
befektetését.
- Fontos azt is tisztázni, hogy milyen devizában van
adóssága az államnak. Ha saját devizában, akkor a jegybank az infláció
kárára gyakorlatilag korlátlanul nyomtathat pénz, amiből kifizetheti
adósait, annak érdekében, hogy ne veszítse el őket, mint befektetőket. A
külföldi deviza már problémásabb, Görögország 2011-ben ezért is kerül
nagy bajba. Amikor elérte a válság, már az eurózóna tagja volt, így a
görög jegybank nem tudott pénzt nyomtatni, az emberek megrohanták a
bankokat, és egyszerűen elfogyott a kasszából az euró. Izlandon hasonló
helyzet állt elő 2008-ban. (Magyarországon ma kifejezetten jó a helyzet
ebből a szempontból, mivel mindössze 27% a nem forintos adósság mértéke,
sokkal alacsonyabb, mint a 2008-as válság idején volt.)
- Mi
történt ezekkel az országokkal (Görögország, Izland) később? Valójában
semmi különös. Túlléptek ezen az időszakon, vettek fel hiteleket,
amelyekért cserébe a hitelezők szigorú gazdasági fegyelmet vártak el, és
ment minden tovább. Mi történt a görög és az izlandi állampapírokkal?
Mindenkinek ugyanúgy visszafizették azokat, a szerződés szerinti
hozammal együtt, mintha mi sem történt volna. Ezt jelenti az állami
garancia. (Aki szerette volna, önkéntes alapon lecserélhette az
állampapírjait hosszabb lejáratúakra, ezt a kötvénytulajdonosok bő 20%-a
meg is tette, ezzel segítve a költségvetést.) Ha egy állam egyszer nem
fizetne a hitelezőinek, többé senki nem hitelezné, és azzal sokkal több
pénztől esne el, mint amennyit a nemfizetésen nyerne. Két adatot fontos
ismerni, hogy tudjuk, mennyi pénztől esne el a magyar állam, ha elvágná
magát a hitelezőknél: 2022. 09. 30-án 33,1 ezer milliárd Ft értékű
forintos állampapír és 9,2 ezer milliárd Ft értékű devizakötvényt
birtokoltak a befektetők. Ez 42,3 ezer milliárd Ft. Összehasonlításként,
hogy mit is jelent ez az érték: a tavalyi egész éves GDP 54,5 ezer
milliárd Ft volt. Tehát, annyi állampapír van kint a hitelezőknél, mint
amennyi a tavalyi egész éves GDP-nk 77,6%-a.
Nézzük meg azért azt
is tételesen, hogy a közeljövőben (értsd: ha így megy tovább minden,
mint jelenleg, akkor a nem belátható jövőben) miért konvergál 0-hoz a
magyar államcsőd esélye.
Az államcsődnek nagyon jól tetten érhető jelei vannak:
- A költségvetési egyenleg ugrásszerű romlása, tehát a kiadások jóval
meghaladják a bevételeket. Ha egy állam többet költött, mint amennyi
bevétele volt, akkor azt mondjuk, hogy a költségvetése deficites, ha
többlete keletkezett, akkor szufficites. A defficit alapvetően nem gond,
egy-két kirívó példától eltekintve jóformán a világ valamennyi
országának deficites volt a költségvetése az elmúlt 20 évben. A hiányt
az egyes államok adósságkibocsátással pótolják. Egységes konszenzus,
hogy az államadósság eredendően nem rossz, hozzájárul a jóléthez és
fokozza a gazdasági növekedést, tehát nagyon alacsony szintre szorítani
nem célszerű. Az államadósság általánosságban a mérsékelt szintig
kedvező (GDP-arányosan 75%-ig), de a 90% fölötti mértéket már érdemes
nem elérni. Ezzel el is érkeztünk a következő jelhez.
- Az
államadósság GDP-arányos alakulása. Ez a mutató az államadósság
nagyságának szemléltetésére való. Abszolút, nominális értékben nincs
értelme vizsgálni egy adott gazdaság adósságát. Gondoljunk arra, hogy 30
millió Ft lakáshitel felvétele önmagában nem mond semmit. Ki vette fel a
30 millió Ft-ot? Valaki, akinek a havi jövedelme 100 ezer Ft, vagy
valaki, aki 2 millió Ft-ot keres havonta? Nem mindegy. Az államok
esetében is ez a helyzet: ahhoz, hogy az egyes államok
összehasonlíthatók legyenek, az adósságukat a saját GDP-jükhöz kell
viszonyítani. A GDP-arányos államadósság akkor lehet előjele egy
valamilyen szintű államcsődnek, ha hirtelen és nagymértékben megugrik,
és hosszú időn keresztül nem is csökken. Görögországban 172% volt a
GDP-arányos államadósság 2011-ben. Magyarországon az elmúlt 5 évben így
alakult: 2017 – 72,1%; 2018 – 69,1%; 2019 – 65,5%; 2020 – 79,6%; 2021 –
76,8%. Ami igazán lényeges, hogy mennyivel nőtt idén ez az érték.
Szeptemberig 77,2%-ra nőtt, tehát 0,4%-kal emelkedett tavalyhoz képest,
viszont októberre 77%-ra esett vissza, és az Eurostat előrejelzése
szerint év végére már alacsonyabb lesz, mint 2021-ben volt. Ezzel az
értékkel az Európai Unió élmezőnyébe biztosan nem kerülünk be, de jóval a
94,2%-os EU-s átlag alatt vagyunk. Néhány magas GDP-arányos
államadóssággal rendelkező EU-s ország: Görögország (182,1%),
Olaszország (150,2%), Portugália (123,4%), Spanyolország (116,1%),
Franciaország (113,1%), Belgium (108,3%). A mi államadósságunk általában
valahol Szlovákia (77%) és Németország (73%) között van. Egyébként a magas GDP-arányos államadóság nem jelent automatikusan államcsődöt. Pl. Japánról sem egy
csődközeli ország jut eszünkbe, pedig 235%-os a GDP-arányos
államadóssága.
- Nem veszik egy állam állampapírjait, így nem
jut hozzá a működéséhez szükséges hitelhez. Tehát, ha azt látjuk, hogy a
nagybefektetőknek szervezett aukciókon nem veszik az államkötvényeket,
az komoly gondot jelez előre. Nézzük, mi a helyzet nálunk: az év során
egyszer sem fordult olyan elő, hogy valamely államkötvényre ne lett
volna legalább kétszeres, vagy sok esetben három-négyszeres túlkereslet.
Ez azt jelenti, hogy sokkal több magyar államkötvényt szeretnének
vásárolni a befektetők, mint amennyit az ÁKK hajlandó értékesíteni. A
legutóbbi aukció október 20-án volt, ekkor 25 milliárd Ft 5-15 éves
kötvényt hirdetett meg az ÁKK, de 139 milliárdot szerettek volna
megvásárolni, vagyis 5,5-szörös túlkereslet volt a magyar
államkötvényekre, és ez ment egész évben.
Összegezve:- Még "államcsőd" esetén is szokás visszafizetni a lejáró tartozásokat,
mivel sokkal rosszabb helyzetbe kerül a gazdaság, ha az állam ezt nem
teszi meg, hiszen elveszítené a hitelezőit.
- Nem mindegy, hogy egy ország adósságai milyen arányban vannak saját valutában és külföldi devizában. Mivel a jegybankok az infláció kárára gyakorlatilag korlátlanul tudnak saját valutát nyomtatni, így, amikor valamilyen szintű államcsődről beszélünk egy állam esetében, akkor azt elsősorban arra értjük, hogy a devizában fennálló tartozásait nem tudja megfizetni.
- A magyar államcsődre
vonatkozó híresztelések kattintásvadász hírportáloktól származnak, ezeknek nincs valóságalapja, mivel az államháztartás hiánya nemhogy nem
emelkedett számottevő mértékben, de csökkenésnek is indult, valamint a
magyar államkötvényekre sokszoros túlkereslet van, így tehát nincs olyan jel, amelyből azt lehetne kiolvasni, hogy államdósság felé közeledünk.
Remélem, hogy a
bejegyzéssel sikerült valami hasznosat átadnom, és mostantól, ha valaki
államcsőddel riogat, Ti is el tudjátok neki mondani, hogy miért abszurd
még csak a felvetés is, hogy Magyarországon államcsőd lehet a belátható
jövőben.
