EUR: 388.81 | USD: 359.44 | CHF: 407.67 | GBP: 454.94 | RUB: 3.86 | UAH: 9.37

Ajánló: Tanulj meg infláció feletti hozamokon befektetni (online tréning)

Kiemelt hír: Hogyan vásárolj ETF-et? Élet az állampapíron túl

Így rombolta le a politika az emberek pénzügyi ismereteit

Gazdaság Hasznos tudás

Szerző: admin [2023-09-04 16:50:13]
Legutóbb módosította: admin [2023-09-04 19:16:07]

Megosztás: Facebook | Twitter | Whatsapp | Linkedin

Megtekintések: 8698


Így rombolta le a politika az emberek pénzügyi ismereteit

A Magyar Állampapír Kalkulátort azzal a céllal hoztam létre, hogy segítséget nyújtsak az állampapírok hozamának kiszámításához és adott időtávon az egyes állampapírhozamok összehasonlításához. A kapcsolódó cikkek révén igyekszem nemcsak híreket, hanem olyan pénzügyi ismereteket is átadni, amelyek hasznosak lehetnek mind a befektetési, mind a mindennapi pénzügyi döntések meghozatala során. Bízom benne, hogy ezek az ismeretek segítenek objektívebben értelmezni azt, hogy mi történik a világban, pl. milyen a gazdaság valós helyzete. Mivel egy személyben kezelem mind a Magyar Állampapír Kalkulátorhoz tartozó közösségi oldalakat, mind az e-maileket és egyéb felületeket, ahol megjelennek a tartalmaim, ezért nemcsak néhány kiragadott hozzászólással találkozom, hanem az összessel

Amit ezekben látok, elkeserítő.

Elsősorban nem arról van szó, hogy nagyon sokak pénzügyi és gazdasági ismeretei hiányosak, hanem arról, hogy azok tévesek, torzultak. Ezekből születnek meg azok a hozzászólások, amelyek arról tesznek tanúbizonyságot, hogy sokan a hiányos ismereteiket a politikusok által szajkózott féligazságokkal és szándékos félremagyarázásokkal egészítik ki. Ezzel nemcsak az a probléma, hogy saját anyagi boldogulásukat hátráltatják (a nem megfelelő pénzügyi döntések meghozatal miatt), hanem az is, hogy nem tudják objektíven értékelni a társadalmi, gazdasági, politikai folyamatokat, ezáltal nagyon könnyen irányíthatóvá válnak. Ez végső soron nem jó sem önmaguk, sem az ország boldogulásának szempontjából.

Félreértés ne essék, ez nem egy kormányellenes cikk.

Eleve az a probléma, hogy nagyon sokan azt fogadják el ténynek, amit a saját politikai meggyőződésükhöz tartozó tábor sugall. Pedig a személyes pénzügyi döntések meghozatalában nincs helye a politikának. Amikor ezt elmondom valahol, általában van legalább egy valaki, aki ezt megcáfolja, és kifejti, hogy elsősorban a politikai döntések és álláspontok kell meghatározzák pénzügyi döntéseinket (pl. azt, hogy mibe fektessünk, milyen hitelt vegyünk fel, milyen pénzügyi termékeket vegyünk igénybe, hogyan gondoskodjunk nyugdíjas éveinkről stb.). Ez az álláspont védhető lenne, ha létezne abszolút igazság, kétséget kizáróan egy bizonyos politikai csoportosulás döntései lennének a jók, és az ember minden esetben képes lenne objektíven dönteni.

Aki úgy gondolja, hogy ez így van, ne olvassa tovább a cikket.

Pártok és ideológiák jönnek és mennek, és csak a tények nagyon kis szeletének vagyunk birtokában. Ha pénzügyi döntéseinket ennek a kevés ténynek a birtokában hozzuk meg, az biztosan nem vezeti előre anyagi boldogulásunkat. Képzeljük el, hogy Warren Buffet (a világ legnagyobb befektetője) azért nem vásárolna államkötvényeket, mert épp a másik párt kormányozna, mint akire szavazott. Abszurd. Persze sokaknak meggyőződése, hogy kétséget kizáróan ő tudja jól és ő szavaz a "jó" pártra, de nem ő az egyetlen aki épp oly kétséget kizáróan ugyanezt gondolja, de mégsem ugyanoda teszi az X-et a szavazófülkében. A pénzügyi döntéseket valódi pénzügyi és gazdasági ismeretek birtokában, a tényekre, nem pedig feltételezésekre, ideológiákra és világnézetekre alapozva érdemes meghozni. Nem muszáj, csak érdemes.

A politika felelőssége a hiányos pénzügyi ismeretekben

A politikának nem célja, hogy a gazdasági folyamatokat, adatokat és fogalmakat teljes valójukban mutassa be. Ez ahhoz vezet, hogy egy-egy gazdasági tényadat (pl. infláció) vagy befektetési eszköz (pl. állampapír) úgy válik a politika kampányeszközévé, hogy az emberek hiányos ismereteit ferdítésekkel, félinformációkkal töltik fel, így érve el, hogy az egészen alapvető pénzügyi döntéseiket is politikai irányultságból hozzák meg. Ebben sok médium partner, és gyakran szándékosan indulatokat kiváltóan írnak egy-egy témáról, hiszen így többen fognak rákattintani a cikkre és több hozzászólás fog érkezni hozzá.

Idéznék egy hírportál karácsonyi édességekről szóló cikkéből, ahol a szerző úgy gondolta, hogy ezt a mondatot oda kell írnia a végére: "Ez a mostani hazai kitartóan magas inflációs környezetben sem egy rossz megoldás, igaz, a miniszterelnök ígérete szerint még idén egy számjegyűvé zsugorodik, tehát karácsonykor már jó világ lesz." Nem feltételezem, hogy a szerző nem ismeri az infláció jelentését, tehát vélhetően szándékosan sugallta azt, hogy az év végére egy számjegyűre zsugorodó infláció az árak csökkenését jelenti. Nem, nem azt jelenti, de akinek téves ismerete van az infláció fogalmáról, az pont ezt fogja gondolni, ami alapot ad a vagdalózásnak.

A legfélremagyarázottabb fogalmak

Sokat lehetne arról írni, hogy a politikusok megszólalásaikban milyen sületlenségeket állítanak egy gazdasági tényadatról, pénzügyi fogalomról vagy befektetési eszközről. Az alábbiakban néhány olyanról írok, amelyek hozzászólásokban a leggyakrabban kerülnek elő. Ezek mind olyanok, amelyekről sokan a leghatározottabban gondolják, hogy tisztában vannak a jelentésükkel, de ambivalens módon pont ezeknek a fogalmaknak a valódi jelentését ismerik a legkevesebben. Ennek az okát egyértelműen abban látom, hogy ezek mind a politikai közbeszéd eszközeként használt fogalmak.

Infláció

Az infláció talán a leggyakrabban előkerülő fogalom az egyes médiumokban, és a közbeszédben is rendszeresen előkerülő téma. Van viszont egy rendkívül nagy probléma ezzel.

Mindössze az emberek 23%-a tudja jól, hogy mi az infláció (Survation felmérése). Tehát az emberek 77%-ának téves fogalma van az inflációról. Pedig milyen egyszerűnek tűnik: ha szeptemberben azt mondják, hogy 15%-ra csökkent az infláció, az azt jelenti, hogy már csak 15%-kal nőttek az árak, tehát csökkent a drágulás. Nem, nem ezt jelenti.

Mit jelent valójában az infláció?

A nagyon magas érték (pl. év elején 25,7%), amit minden hónapban közzétesz a KSH, és várjuk a csökkenését, mint a messiást, az az év/év infláció. Pl. az augusztus 8-án közzétett, júliusra vonatkozó 17,6%-os érték azt jelenti, hogy 2022. júliusához képest ennyivel nőtt az árak átlaga. Tehát az előző év JÚLIUSÁHOZ képest, az árak ÁTLAGA. Vegyük tehát figyelembe, hogy már egy eleve nagyon magas árszinthez viszonyítunk (tavaly júliusában már eleve nagyon magasan voltak az árak), és átlagot nézünk. Tehát nemcsak az élelmiszerek árváltozása van benne a 17,6%-ban, hanem 960 terméké és szolgáltatásé is, ezek listája innen letölthető. Ide tartozik tehát pl. a lakásbérleti díj, a közös költség, a rezsi, a különféle biztosítások, tömegközlekedési bérletek, előfizetések, adók (pl. súlyadó, ingatlanadó), autófenntartási költségek (pl. gumi- és olajcsere, éves szerviz), számlavezetési díjak, de még a nagyobb kiadások éves átlaga is, mint pl. egy új hűtőszekrény megvásárlása vagy egy ingatlan felújítása (pl. festés).

A KSH emellett közzéteszi az ún. nyugdíjas-inflációt, amely általában magasabb, és jobban igazodik a nyugdíjas korúak inflációs kosarához.

Beszélhetünk továbbá havi szintű inflációról is, és ez az, ami igazán fontos, hiszen az év/év infláció csak annyit mutat, hogy tavaly emelkedtek az árak, így minden hónapban egyre magasabb bázishoz viszonyítunk, így az idei év/év infláció egyre alacsonyabb lesz. A havi szintű (előző hónaphoz viszonyított) infláció ezzel szemben azt mutatja meg, hogy az árak napjainkban lefelé vagy felfelé mennek-e.

Így alakultak idén: január (2,3%), február (0,8%), március (0,8%), április (0,7%), május (-0,4%), június (0,3%), július (0,3%).

Látszik tehát, hogy az infláció már sehol nincs a tavalyi értékekhez képest. (Akkor havonta ~2%-kal nőttek az árak, nem 0,x%-kal, mint idén.)

Nem azért lesz az infláció egy számjegyű év végére, mert sikerül leszorítani az árakat, hanem azért, mert tavaly elképesztő mértékben megugrottak az árak (volt árucikk, ami több, mint 100%-kal drágult), és ez a nagyon magas árszint lett az új bázis. Tehát idén decemberben már a 12 hónappal korábbi, nagyon magas árakhoz fogunk viszonyítani, így teljesen egyértelmű, hogy egy számjegyű lesz az infláció.

Bár a média és a politika azt kommunikálja, hogy "csökken az infláció", "egy számjegyűre csökken az infláció", ez nem azt jelenti, hogy az árak is csökkennek. Ezeket az árakat meg kell szokni, ez az új árszint. Némi korrekció, egy kismértékű defláció ugyan elképzelhető (ahogyan az megtörtént 2014 és 2016 között is), de azt nem kell várni, hogy látványosan olcsóbb lesz minden. Ahogy írtam, a havi szintű inflációs adat a mérvadó, abból látszik, hogy hogyan változnak az árak. Nincs viszont minden veszve, ahogy lábalunk ki a válságból, úgy a bérek is elkezdenek majd emelkedni, és a vásárlóerő ezáltal fog visszatérni, nem az árak csökkenése okán. Akinek szüksége lenne egy kis optimizmusra, annak ajánlom a Kiszámoló friss cikkét: Jobban élsz, mint a királyok éltek.

Államadósság

Mióta létezik a fogalom, a világon minden kormány azt kommunikálja, hogy csökken az államadósság, és minden ellenzéki párt azt hangsúlyozza, hogy emelkedik. Ez nemcsak nálunk, hanem mindenhol így van. Honnan lehet tudni, hogy mi az igazság, hogyan csökkenhet és nőhet is egyszerre? A megfejtés nagyon egyszerű: a kormányok GDP-arányosan használják a fogalmat, az ellenzékek nominális értelemben.

Egy vizes zsemle ára 1991-ben átlagosan 3 Ft volt, ma átlagosan 60 Ft. Ez viszont nem azt jelenti, hogy 1991-ben 20x több zsemlét engedhettek meg maguknak az emberek, hiszen 1991-ben az átlagos bruttó havi kereset 17.934 Ft volt.

Ez kiváló muníció a világ összes országában a mindenkori ellenzéknek, hiszen egyértelmű, hogy az államadósság nominális értéke mindig mindenhol emelkedik. Vagyis, amikor azt mondja egy politikus, hogy nőtt az ország adóssága, akkor szinte biztos, hogy nem állít valótlant, de pont annyi értelme van ennek az állításának, mint annak, ha azt mondanánk, hogy ma már 20x kevesebb zsemlét tudunk megvásárolni, mint 1991-ben.

Nagyon nem mindegy, hogy Péter 100 ezer Ft-ot keres és van 40 ezer Ft hitele, vagy János 1 millió Ft-ot keres és van 80 ezer Ft hitele. Jánosnak nagyobb az adóssága, de mégis Péter van rosszabb helyzetben. Ennek az ellentmondásnak a felszámolására találták ki a GDP-arányos államadósság fogalmát, amelyet egységes módszertan alapján, a világ összes országában azonos módon alkalmaznak, így összehasonlítható, hogy ténylegesen milyen mértékű az egyes országok eladósodottsága.

Állampapír

Sok példát lehetne még hozni arra, hogy a politika hogyan rombolja az emberek pénzügyi ismereteit azáltal, hogy féligazságokkal tölti fel a hiányzó lyukakat, de egy olyan hosszú cikket senki nem olvasna el. A végére az állampapírt hagytam, mivel a Magyar Állampapír Kalkulátor cikkei alatt nem meglepő módon az állampapírokkal kapcsolatos félremagyarázott vagy teljesen téves ismeretekkel szembesülök, amelyek oka ugyancsak a politika.

A politika úgy működik, hogyha valamit rossz színben akar feltüntetni, akkor kiragad belőle egy népszerűtlen vagy rosszul hangzó elemet és azt kommunikálja hangosan. Ilyen például az, hogy az állampapír idő előtt nem visszaváltható, ez vezető politikus szájából is elhangzott már. Való igaz, nem visszaváltható. De eladható. Ismerni kell a fogalmak jelentését.

A politika egy másik eszköze a fogalmak összemosása, ugyancsak vezető politikus gondolata, hogy az állampapír olyan, mint a Békekölcsön volt. Itt azt használta ki, hogy hivatalosan a Békekölcsön is egy államkötvény volt a második világháborút követően. Csakhogy valójában nem az volt, hanem egy adónem, az éves jövedelem 1/12-ed részét kellett befizetni. Azért, hogy kisebb ellenállást váltson ki, elnevezték "békekölcsönnek" és nyereményeket sorsoltak ki az emberek között. 1956 után megszűnt, mint adó, de az emberek továbbra is vásárolhattak ilyen nevű papírokat és továbbra is sorsoltak ki közöttük. Így alakult ki a ma ismert Lottó. Vagyis a Békekölcsön nyomokban sem hasonlít az állampapírokra.

Magánnyugdíjpénztár (MANYUP)

Talán a legnagyobb indulatokat kiváltó téma a magán-nyugdíjpénztári vagyon ellopása. Az "ezt is ellopják majd, mint a nyugdíjakat" jellegű hozzászólások minden olyan cikk alatt előkerülhetnek, amelyek megtakarításról, befektetésről szólnak. Nemcsak az állami befektetési lehetőségeknél, hanem tényleg mindegyiknél, éppúgy a tőzsdei befektetéseknél, mint az önkéntes nyugdíjpénztáraknál.

Ez azt jelzi, hogy a magán-nyugdíjpénztári vagyon 2011-es államosítása, és az azt övező rengeteg bosszúság és tévhit, valamint hozzá nem értésből vagy politikai indíttatásból származó félrevezető kommunikáció rendkívül nagy kárt okozott az emberek öngondoskodásra ösztönzésének és pénzügyi tudatossága fejlesztésének folyamatában. Ebben párttól függetlenül mindenki saras, mivel a kormány erősen megkérdőjelezhető módon vitte végig a folyamatot, az ellenzék pedig rájátszott arra, hogy sokan nem látták át, hogy mi történik, és ez a mai napig így van. A teljes történetet  kronologikusan, pontról pontra ebben a cikkben vettem végig, segít megérteni, hogy mi történt ebben az időben: Párhuzam vonható-e a magán-nyugdíjpénztári (manyup) vagyon „államosítása”, és az állampapírok kockázata között?

Hogyan tudjuk, hogy mikor ferdít a politika?

A politika és a profitvadász médiumok célja nem az, hogy ténylegesen megértsék az emberek a gazdasági folyamatokat. Emiatt féligazságokkal töltik fel a hiányos pénzügyi és gazdasági ismereteket, ezzel pedig óriási kárt okoznak az emberek pénzügyi tudatosságának és öngondoskodásának fejlesztésében. Elérték, hogy sokan ugyanúgy hoznak meg egy, a saját életükre hatással bíró pénzügyi döntést, mint ahogyan behúzzák az X-et a szavazólapon az egyik párthoz.

Ennek az egyetlen ellenszere önmagunk pénzügyi képzése, részben már az egyik korábbi, Pénzügyi tudatosság nélkül pénzt veszítesz - hogyan bánj a pénzzel, mibe fektess? című cikkem is erről szól, a részvénybefektetés kapcsán pedig a Befektetés részvénybe egyszerűen - Magyarországon is elérhető lett a Lightyear! cikkemben írtam múlt héten.

Ha valaki elkezdené fejleszteni pénzügyi ismereteit, annak ajánlom Szendrei Ádám szeptember 9-i online pénzügyi tréningjét, itt lehet regisztrálni, a részvétel díja 3990 Ft, de úgy gondolom, bőven megtérül. Amit önmagunk képzésébe fektetünk, az nem pénzkidobás.

Kérdésed van?

Írd meg Facebookon vagy Twitteren (az új neve X), de akár e-mailen is elérhető vagyok.

Támogatnál?

Ha úgy érzed, hogy támogatnád a munkámat anyagilag is, azt megteheted bankkártyával vagy PayPallal ezen az oldalon, vagy átutalással (egyelőre csak forintos bankszámláról tudok átutalást fogadni): Magyar Állampapír Kalkulátor, 12600016-19868930-99723457

Keresés

Támogatnád a munkámat?

Célom, hogy segítsek eligazodni az állampapírok között, hogy mindenki felkészülten, a legjobb döntést tudja meghozni. Az oldalt magánszemélyként készítem, és legjobb tudásom szerint igyekszem segíteni mindenkinek. Ezért nem várok fizetést, de ha valakinek van rá lehetősége, és úgy érzi, anyagilag is támogatná a munkámat, attól ezt elfogadom. Az alábbi gombra kattintva tudsz támogatni PayPal-on vagy bankkártyával (PayPal fiók nem szükséges):

Támogatási lehetőség

Vagy az alábbi számlaszámra is utalhatsz, sajnos egyelőre csak magyarországi HUF számláról lehetséges: Magyar Állampapír Kalkulátor, 12600016-19868930-99723457. Ha e-mail-t írnál: kapcsolat.

Kategóriák

Online befektetési tréning