Sokszor megkapom a kérdést Tőletek, hogy mibe fektessétek a pénzeteket. Konkrét, személyre szabott tanácsot soha nem adok – és javaslom, hogy ne is fogadjatok el olyantól, aki látatlanban adja –, mert mindannyiunk élethelyzete, célja és kockázattűrése más és más.
Most viszont egy olyan, gyakorlatias cikksorozatot indítok, amelyben kiterítem a lapjaimat és megmutatom, hogy én mibe fektetek. A saját, valós, nem állampapír alapú ETF befektetési portfólióm teljesítményét hónapról hónapra, képernyőképekkel alátámasztva fogjuk együtt nyomon követni. Megmutatom, mit, miért és hogyan csinálok, hogy a teljesen kezdők is megérthessék egy ETF portfólió felépítésének logikáját.
A biztonsági játékon túl: miért kell több, mint az állampapír?
Az állampapír a magyar befektetői kultúra alapköve. Kiszámítható, garantált hozamot kínál, ami tökéletes alapot teremt a pénzügyi stabilitáshoz. De ha kizárólag ebben gondolkodsz, lemondasz a vagyonépítés legfontosabb motorjáról: a hosszú távú növekedésről.
A historikus adatok évtizedekre visszamenőleg azt mutatják, hogy míg az állampapírok jellemzően 1–3%-os reálhozamot (infláció feletti nyereséget) termeltek éves átlagban, addig a globális részvénypiacok átlagosan 6–8%-ot. Ez a pár százalékpontnyi különbség a kamatos kamat ereje miatt 15-20 év alatt a vagyonod megduplázódását vagy megháromszorozódását eredményezheti, ezt a hozamot állampapírral valószínűleg lehetetlen lenne elérni (néhány kiugró időszaktól eltekintve, de kiugró időszakok a részvénypiacokon is vannak, tehát ezt most ne vegyük ide).
Én magam úgy gondolkodom a pénzügyeimről, hogy az állampapír a portfólióm stabil, biztonsági alapja, míg a tőkepiaci eszközök – jelen esetben az ETF-ek – a növekedési motor szerepét töltik be. Egyedi részvényekbe én nem fektetek, mert ahhoz nincs se elég nagy kockázatvállalási hajlandóságom, se energiám. Az alap- és indexkezelők által felépített ETF-eket viszont ideális második lépésnek tartom az állampapírokat követően.
Az én választásom: mi az az ETF és miért zseniális eszköz?
A portfólióm növekedési részét 100%-ban ETF-ek (Exchange Traded Fund – Tőzsdén Kereskedett Alap) alkotják. Ugye az ETF lényegében egy "kosár", amelyben több száz vagy több ezer cég részvénye van benne egyszerre, tehát a hozamom nem egyetlen vállalat teljesítményétől függ. Ráadásul ezeket a "kosarakat" az alap- vagy indexkezelő jellemzően úgy állítja össze, hogy azok egy meghatározott piac vagy index teljesítményét kövessék, ezáltal biztosítva a széleskörű diverzifikációt és a kockázat csökkentését.
Mivel egy ETF-ben akár több száz vállalat részvénye is megtalálható, egy-egy cég gyengébb teljesítménye nem befolyásolja jelentősen az egész befektetésem eredményét. Az alap- vagy indexkezelő ráadásul jellemzően 3 havonta újrarendezi, újrasúlyozza az ETF-eket, tehát nem teljesen passzív eszközökről van szó.
Miért tartom zseniálisnak az ETF-eket?
- Költséghatékony: egy átlagos befektetési alap éves díja (TER) 1,5-2% (de van 6% költségű alap is), ennyit fizetnék ki, ha bemennék egy bankba vagy vagyonkezelőhöz és befektetési jegyet vásárolnék (friss MNB adatok itt). Az én portfóliómban szereplő ETF-ek átlagköltsége 0,1% alatt (!) van. Ez a különbség évtizedek alatt várhatóan milliókat jelenthet majd számomra.
- Maximális diverzifikáció: egyetlen vásárlással a világ legnagyobb cégeinek (pl. Apple, Microsoft, Nestlé, Toyota) arányos tulajdonosává válok. Egy cég kudarca így szinte észrevehetetlen a teljes portfóliómban és nem függök egyetlen földrajzi régió vagy iparág teljesítményétől (ez nyilván akkor igaz, ha nem kifejezetten egy adott földrajzi régiót vagy iparágat követő ETF-be fektetek be).
- Átláthatóság és rugalmasság: nincs lekötés, nincsenek apróbetűs extra díjak, bármikor tudok másra cserélni.
Az én portfólióm: a konkrét összetétel és a stratégiám
Az ETF-portfólióm kizárólag részvényalapú ETF-ekből áll; kötvényeket nem tartalmaz. A portfólióban a "kötvénylábamat" a magyar állampapír biztosítja. Az ETF-ek kiválasztása és összetétele a hosszú távú (minimum 10–15 év) növekedésre van optimalizálva, a cél a tőke értékének jelentős gyarapítása a piaci ingadozások ellenére is.
A portfólióm pontos összetétele:
(Jobbra - balra görgethető a táblázat mobilon.)
| Eszközosztály | A választott ETF-em (ticker) | Súly | Stratégiai szerep |
|---|---|---|---|
| USA nagyvállalatok | iShares Core S&P 500 (€CSPX) | 50% | A portfólió alapja. Az S&P 500 indexet követi, amely kb. 500 nagy amerikai tőzsdei vállalat teljesítményét fogja össze. Ez adja a fő növekedési és diverzifikációs bázist a fejlett amerikai piacról. |
| Fejlett Európa | iShares Core MSCI Europe (€IMAE) | 20% | Földrajzi kiegyensúlyozás. Fejlett európai országok vezető vállalatait gyűjti egybe. Más gazdasági ciklusok és szabályozási környezet miatt csökkentheti a magas USA-kitettségből adódó egyoldalúságot. |
| Fejlődő piacok | iShares Core MSCI Emerging Markets (€EMIM) | 15% | Növekedési motor. Fejlődő országok sokszínű vállalatait követi (pl. Ázsia, Latin-Amerika). Hosszú távon magasabb növekedési lehetőséget ad, cserébe a hozamok jobban ingadozhatnak (deviza, politika, szabályozás). |
| Technológiai fókusz | iShares Nasdaq 100 ($CNDX) | 15% | Célzott innovációs kitettség. A Nasdaq-100 nagy, nem pénzügyi vállalataira épít, amelyek között a technológiai cégek túlsúlyban vannak. Tudatosan növeli a technológiai súlyt; részben átfed az S&P 500 összetevőivel, így a teljes portfólió tech-érzékenységét emeli. |
A megvásárolt ETF-jeim legfontosabb jellemzői a Lightyear befektetési platformon:
Megjegyzés: minden ETF-ből az osztalék-újrabefektető, ún. "Accumulating" (Acc) verziót választom a kamatos kamat hatásának maximalizálása és az adózási egyszerűség érdekében. A Lightyear nevű platformon fektetek be, ott mindegyik ETF (az amerikaiak is) európai tőzsdén keresztül érhetők el (az EU-n belül nem is lehet USA ETF-ekkel kereskedni, így európai bejegyzésű, úgynevezett UCITS ETF-eket kínál), így nem kell extra adót fizetnem. És ha újrabefektető (Acc) az ETF típusa, akkor a 3 havonta kifizetett osztalékokra se von le az USA adót. Az adózási körülmények nyilván egyéni helyzettől függnek és változhatnak.
Ha új vagy a Lightyearen, és az első 30 napban befizetsz legalább 35 000 Ft-ot, a MAGYALL kóddal automatikusan kapsz legalább 10 dollár, de akár 100 dollár értékű részvényt vagy ETF-et a normál, nem TBSZ számládra. A TBSZ számlára külön kód van (MAGYALLFX), azzal 1 millió Ft-ig díjmentes devizaváltás érhető el. A befektetés kockázattal jár. Részletek: lightyear.com/signup-promotion-terms. A Lightyear nem ad befektetési vagy adótanácsot, a részvények elérhetősége pedig készlettől függ.
A "miért"-ek szakmai indoklása
- S&P 500 (50%): Ez a portfólióm magja. Tudatosan súlyozom felül az amerikai gazdaságot, mert a technológiai innováció, a tőkeerős piac és a vállalkozói kultúra véleményem szerint továbbra is itt a legerősebb, és abban hiszek, hogy az USA mindenkor 500 legnagyobb vállalata a jövőben is növekedni fog, személy szerint nem tudom elképzelni, hogy nem így lesz. Ez az ETF adja a portfólióm stabil növekedési alapját.
- MSCI Europe (20%): Ezt a földrajzi diverzifikáció végett tartom. Az európai piac más karakterű, tele stabil, nagy múltú cégekkel. Ez az elem csökkenti a portfólióm USA-kitettségét és egy másik gazdasági ciklusban mozgó régióval egyensúlyoz.
- Emerging Markets (15%): Véleményem szerint itt van a legnagyobb növekedési potenciál. A fejlődő világ (Kína, India, Brazília stb.) adja a globális GDP-bővülés oroszlánrészét. Ez a legkockázatosabb eleme a portfóliómnak, de hosszú távon itt várom a legmagasabb hozamot. A magasabb kockázat miatt csak 15% a portfólióm belüli részaránya.
- NASDAQ 100 (15%): Ez a portfólióm technológiai fókuszú része. Igen, tudom, hogy nagy az átfedés az S&P 500-zal. A célom pont ez: tudatosan felülsúlyozni a világ leginnovatívabb technológiai szektorát. Ez részemről egy fogadás azokra a cégekre, amelyek a jövőnket formálják, cserébe a magasabb hozamért nagyobb ingadozást is vállalva, szintén csak 15%-os súlyaránnyal.
Így néz ki most az ETF portfólióm, a konkrét összegek és a korábban megvásárolt eszközeim kitakarva:
Az egyes ETF-ek alatt az látható, hogy a megvásárlásuktól kezdve (2025. 10. 21.) hogyan változott az árfolyamuk. Ezt fogjuk együtt követni az elkövetkező hónapok során.
Számok és várakozások: mekkora hozamot várok?
A válasz nem egyszerű, hiszen a jövőt senki nem látja előre.
Három forgatókönyvem van: egy pesszimista (6-7%), egy realista (7-8,5%) és egy optimista (10%).
Mindegyik számítás a portfólióm egyes elemeinek historikus teljesítményén és a világ vezető pénzügyi intézményeinek (mint a Vanguard vagy a BlackRock) következő 10 évre vonatkozó, nyilvánosan elérhető tőkepiaci előrejelzésein alapul. [1–6]
A számításom logikája:
Minden egyes portfólióelemhez hozzárendeltem egy reális, hosszú távú éves hozamelvárást (tartományt), majd ezeket "összesúlyoztam" a portfóliómban betöltött arányuk szerint. A nominális hozamokat külön reálhozamra is átváltotam (inflációval korrigálva), és számoltam a forintárfolyam lehetséges hatásaival is.
Nézzük az elemeket egyenként:
- S&P 500 (a portfólióm 50%-a): az USA 500 legnagyobb vállalatát tömörítő index hosszú távú (1957–2025) évesített nominális hozama osztalékokkal együtt ~10,5%, reál alapon ~6,7% volt.[1][3][4]
- MSCI Europe (20%): a fejlett európai piacok historikusan az USA-nál alacsonyabb trendnövekedést mutattak, de a 10 éves előrejelzések most relatíve kedvezőbb képet adnak: ~7,3–9,3% (nominális), reál alapon várhatóan ~4–6%.[4]
- MSCI Emerging Markets (15%): a fejlődő piacok historikusan nagy szórást mutatnak; 10 éves előrejelzések: ~5,2–7,2% (nominális). Reálhozam szinten – a feltételezett 3% körüli hosszú távú inflációt figyelembe véve – várhatóan ~2–4%.[4]
- NASDAQ 100 (15%): az elmúlt két évtizedben kiemelkedő múltbeli teljesítmény (~12–13% nominális) volt megfigyelhető, de a jövőre ezt nem tekinteném automatikusan fenntarthatónak. Konzervatív előrejelzések alapján ~8–10% éves nominális hozam várható, ami reál alapon ~5–7% körülire tehető.[4]
Három szcenárió a jövőre (ilyen hozamokat várok)
(Jobbra - balra görgethető a táblázat mobilon.)
| Szcenárió | S&P 500 | MSCI Europe | MSCI EM | NASDAQ 100 | Portfólió hozam |
|---|---|---|---|---|---|
| Pesszimista | 6% | 5% | 7% | 7% | 6-7% |
| Realista | 8% | 7% | 8% | 9% | 7,5-8,5% |
| Optimista | 10% | 8% | 11% | 12% | 10% |
A realista szcenárió számítása részletesen:
- S&P 500: (50% súly) × 8% hozam = 4,00%
- MSCI Europe: (20% súly) × 7% hozam = 1,40%
- MSCI Emerging Markets: (15% súly) × 8% hozam = 1,20%
- NASDAQ 100: (15% súly) × 9% hozam = 1,35%
- Összesen: 7,95% (kerekítve 7,5-8,5%)
A privát szférám védelme érdekében most, és a jövőben is csak példaként szerepeltetek összegeket. A bemutatott portfólió összetétele, ETF-ek listája és százalékos teljesítményei azonban valósak: a cikksorozat további részeiben a saját, tényleges befektetési portfólióm alakulását fogjátok látni, képernyőképekkel és konkrét százalékos adatokkal. A cél nem az abszolút forintösszegek bemutatása, hanem az, hogy transzparensen, tényszerűen követhető legyen, hogyan teljesít egy valós, hosszú távú ETF-stratégia.
Első körben nézzük, 1 000 000 Ft-ra vetítve (további befizetések nélkül) milyen hozamokat várok:
(Jobbra - balra görgethető a táblázat mobilon.)
| Időtáv | Pesszimista (6,5%) | Realista (8%) | Optimista (10%) |
|---|---|---|---|
| 5 év múlva | ~1 370 000 Ft | ~1 469 000 Ft | ~1 611 000 Ft |
| 10 év múlva | ~1 877 000 Ft | ~2 159 000 Ft | ~2 594 000 Ft |
| 20 év múlva | ~3 524 000 Ft | ~4 661 000 Ft | ~6 728 000 Ft |
| 30 év múlva | ~6 614 000 Ft | ~10 063 000 Ft | ~17 449 000 Ft |
Reálhozam-számítás - az infláció hatása
A fenti összegek nominális hozamok, de tudjuk jól, hogy az infláció folyamatosan erodálja pénzünk vásárlóerejét. Ha évi 3%-os inflációval számolunk (ez egy több évtizedes átlag, vannak ennél alacsonyabb vagy akár mínuszos évek is, és vannak olyan időszakok is, amikor az infláció meghaladja ezt a szintet). Éppen ezért, a nominális hozamokat érdemes reálhozamra – azaz az inflációval korrigált tényleges vásárlóerő-növekedésre – átszámítani (pontos képlet: (1+r)/(1+i)-1).
Ha tehát az évi átlagos infláció ~3%, akkor a korábban felsorolt nominális hozamok reál alapon hozzávetőleg az alábbi értékeket adják:
| Szcenárió | Nominális hozam | Infláció | Reálhozam |
|---|---|---|---|
| Pesszimista | 6,5% | 3% | 3,40% |
| Realista | 8% | 3% | 4,85% |
| Optimista | 10% | 3% | 6,80% |
Ez azt jelenti, hogy mai értéken számolva (inflációval korrigálva) az ETF portfólióm 20 év alatt várhatóan:
- realista forgatókönyv szerint kb. +158% reálhozamot,
- optimista esetben kb. +272% reálhozamot,
- pesszimista becsléssel pedig még mindig kb. +95% reálhozamot érhet el.
Vagyis arra számítok, hogy még óvatos becslés mellett is nagyjából megduplázom a pénzem vásárlóerejét, a valószínűbb forgatókönyv szerint pedig több mint két és félszeres növekedést érek el reálértelemben, hosszú távon.
Ez nyilvánvalóan csak egyszeri befektetésre vonatkozik, arra a pénzre, ami jelenleg van benne az ETF portfóliómban. És a számítások a múltbéli teljesítményen és gazdasági előrejelzéseken alapulnak, tehát csak becslésnek, előrejelzésnek tekinthetőek.
A devizaárfolyam hatása
Mivel a portfólióm 100%-a külföldi (dollár és euró alapú) eszközökben van, a forint árfolyamának alakulása befolyásolja a forintban számított hozamokat. Ha a forint erősödik a dollárhoz vagy euróhoz képest, a várt hozamok forintba átszámolva alacsonyabbak lehetnek, ha pedig gyengül, magasabbak.
Példa: ha az adott ETF 8%-ot hoz USD-ben, és a HUF évente 1%-ot gyengül az USD-hez képest, a HUF-ban mért nominális hozam közel (1,08)×(1,01)−1 ≈ 9,1%, tehát a forint gyengülése növeli a forintban kifejezett hozamot, fordított esetben csökkenti.
Költségek, adók
A fenti hozamok bruttó (költség, adó előtti) számok. Ezzel én számolok is, és mindenkinek ajánlom, hogy ne csak azt nézze, mennyi a várható hozam.
Valós befektetés esetén a hozamot mindig csökkentik a költségek, például az ETF-ek kezelési díja, a befektetési platform által felszámított díjak, a tranzakciós költségek, valamint az adók. Az ETF-ek éves kezelési díja általában ~0,05–0,30%, ez általában automatikusan levonásra kerül, nem is érzékeli az ember, de épp ezért tudni kell róla.
Én személy szerint a Lightyear nevű befektetési platformon tartom az összes ETF-emet egy Tartós Befektetési Számlán (TBSZ). Tudomásom szerint a Lightyear az egyik legkedvezőbb díjú európai szolgáltató, a TBSZ pedig azt biztosítja, hogy ha legalább 5 évig megtartom az ETF-jeimet, akkor a hozamok után nem kell sem szja-t, sem szochót fizetnem. És nyilván megtartom, az ETF-portfóliómmal én hosszú távra tervezek.
Arról, hogy pontosan mi az a TBSZ, valamint hogy lehet ilyet nyitni és azon befeketetni, ebben a cikkben már részletesen írtam.
Megjegyzés: aki mostanában nyit Lightyear-számlát, és az első 30 napban befizet legalább 35 000 Ft-ot, a MAGYALL kóddal automatikusan kap legalább 10 USD, de akár 100 USD értékű részvényt vagy ETF-et is a normál, nem TBSZ számlájára. A TBSZ számlára külön kód van (MAGYALLFX), azzal 1 millió Ft-ig díjmentes devizaváltás érhető el. A befektetés kockázattal jár. Részletek: lightyear.com/signup-promotion-terms. A Lightyear nem ad befektetési vagy adótanácsot, és a részvények elérhetősége készlettől függ.
Ennek következtében a költségeim rendkívül alacsonyak, és a nettó hozam várhatóan nagyon közel lesz a bruttóhoz, így a korábban számolt reálhozamok megbízhatóan tükrözik a tényleges pénzem vásárlóerejének növekedését.
A kockázatokról – ezt olvasd el figyelmesen!
A fenti táblázatok egyenes vonalú emelkedést mutatnak, de a valóságban a tőzsde sosem ilyen. A magasabb hozampotenciál ára a magasabb kockázat és az árfolyam-ingadozás (volatilitás). Azt várom, hogy lesznek évek, amikor a portfólióm értéke 20-30%-ot is esik. Tehát el kell fogadni, hogy így működik a piac. Nagyon fontos, hogy az ETF nem egy kamatozó állampapír, aminek lineárisan emelkedik a hozama, viszont erre nem problémaként kell tekinteni, egyszerűen így működik.
A leghatékonyabb eszköznek az ilyen időszakok átvészelésére a hosszú befektetési időtávot és a fegyelmet tartom. Aki egy esés során pánikból elad, az garantáltan veszít. Aki viszont kitart, és esetleg még vásárol is a "leárazások" idején, az a historikus adatok alapján hosszú távon profitál a piacok elkerülhetetlen helyreállásából. Mivel a világon nagyon sokan fektetnek be ETF-ekbe, és ez hosszú évtizedek óta így van, talán kijelenthetjük, hogy sokan gondolják úgy, hogy megéri. Én is ezt a tábort erősítem, elárulhatom, hogy minden pénzem ETF-ben van, amit 10+ éves időtávra, illetve nyugdíjra szánok.
A következő részben (kb. 1 hónap múlva) elindítom a számlálót, és megnézzük az első időszak eredményeit. Ha van erre igény, akkor pedig ugyanezt megteszem újra és újra az elkövetkező években.
Jogi nyilatkozat: a cikkben leírtak a saját befektetési stratégiámat és véleményemet tükrözik, kizárólag tájékoztató és ismeretterjesztő céllal. Ezek nem minősülnek befektetési tanácsadásnak, ajánlattételnek, vagy adótanácsadásnak. A bemutatott portfólió az én személyes céljaimhoz és kockázattűrésemhez igazodik, és nem biztos, hogy megfelelő a te számodra. Mielőtt bármilyen befektetési döntést hoznál, kérlek, tájékozódj alaposan, és ha szükséges, konzultálj független pénzügyi szakemberrel! A cikk Lightyear-partnerlinket tartalmaz. Ha ezen keresztül regisztrálsz, én is jutalmat kaphatok. Ez nem befolyásolja a véleményemet, a platformot ténylegesen használom ettől függetlenül is. A befektetés kockázattal jár. A cikkben említett Lightyear esetén az EU területén a befektetési szolgáltatások nyújtója a Lightyear Europe AS. A feltételei itt találhatók: https://lightyear.com/hu-hu/terms
Források és módszertani megjegyzések
- S&P 500 hosszú távú hozam (1957–2025), osztalékokkal: ~10,56% évesített nominális; inflációval korrigálva ~6,69% évesített. OfficialData – S&P 500 since 1957.
- S&P 500 évesített hozamok, hivatalos index-szolgáltató felülete: S&P Dow Jones Indices – S&P 500 (Total Return/Price Return nézetek). Éves bontásra alternatív forrás: Damodaran – Historical Returns (1928–), Excel.
- Vanguard 2025 gazdasági és piaci kilátások – sajtóanyag: 10 éves nominális hozamsávok összefoglalója. Vanguard press release (2024.12.11.). Teljes jelentés (PDF): VEMO 2025.
- Vanguard Capital Markets Model (VCMM) 10 éves előrejelzési táblák: VEMO – Return forecasts (frissítések, módszertan); tanácsadói összefoglaló: Vanguard Advisors – Market Perspectives.
- BlackRock Capital Market Assumptions (CMA) 2025: BlackRock CMA – áttekintő oldal; interaktív nézet: CMA Interactive; letölthető adatok (xlsx): CMA Data.
- Módszertan: súlyozott nominális hozamelvárások (tartományok) a portfólió-súlyok szerint; reálhozam képlet: (1+r)/(1+i)−1; jövőérték: FV=PV×(1+r)^n. A modellek sztochasztikus eloszlásokat adnak (nem garancia). A költségek/adók ténylegesen csökkentik a nettó hozamot.
Támogatnál?
Amennyiben szeretnéd támogatni a munkámat, azt ezen az oldalon keresztül bankkártyával vagy PayPallal, illetve átutalással az alábbi bankszámlaszámra teheted meg (egyelőre csak forintos bankszámláról tudok átutalást fogadni): Magyar Állampapír Kalkulátor – 12600016-19868930-99723457. Köszönöm a támogatást!
Kérdésed van?
Keresd fel a Magyar Állampapír Kalkulátor Facebook oldalát, az X-et (Twitter), vagy vedd fel velem a kapcsolatot e-mailben.
