Szerző:
admin [2023-02-02 13:28:29]
Legutóbb módosította:
admin [2023-06-21 15:03:40]
Megosztás: Facebook | Twitter | Whatsapp | Linkedin
Megtekintések: 33970
Ismét egy olyan témával foglalkozom, amely rendszeresen előkerül a hozzászólások között a Kalkulátor Facebook-oldalán: az állampapírok vásárlásának és tartásának költségei. Van-e díja a vásárlásnak, elkerülhetők-e a tranzakciós költségek, kell-e számolni bármilyen egyéb díjjal, és hol, hogyan érdemes vásárolni.
Elsőként fontos leszögezni, hogyha valaki a megfelelő helyen, a megfelelő módon és időben vásárol állampapírt (tehát tudja, hogy mit csinál), akkor 0,00 Ft a költség. Vagyis, ha pl. 1 millió Ft-ra 16% az éves kamat, akkor pontosan 1 millió 160 ezer Ft lesz belőle. A következőkben azt veszem végig, hogy milyen költségek merülhetnek fel akkor, ha valaki nem jó döntéseket hoz a vásárlási folyamat során. Ahhoz, hogy biztosan minden költséget elkerülj (azokat is, amelyekre nem is gondolsz), érdemes minden fejezetet figyelmesen végigolvasni. Minden itt leírt információ a természetes személyekre vonatkozik.
Ahhoz, hogy valaki állampapírt tudjon vásárolni, kell nyitnia egy olyan számlát, amelyen értékpapírokat lehet elhelyezni. Kivételt képez ez alól két állampapír: a nyomdai úton előállított Magyar Állampapír Plusz (MÁP+) és a szintén nyomdai úton előállított 1, illetve 2 éves Kincstári Takarékjegy (KTJ). Ezeket a papír alapú állampapírokat nem ajánlom, hiszen a kamatuk a töredéke más állampapírokénak. Pl. az 1 év futamidejű Kincstári Takarékjegy éves kamata 9%, a 7 éves Prémium Magyar Állampapíré (PMÁP) 16%, de ez utóbbi eladható idő előtt 1% költséggel, így még mindig marad 15% hozam rajta.
Állampapír vásárlásához lehet számlát nyitni valamely kereskedelmi banknál, a Magyar Államkincstár valamely ügyfélszolgálatán, illetve a nagyobb Postákon. Segítség lehet a Vásárlás menüpont. Ha Postán nyitod, akkor ugyanúgy a Magyar Államkincstárnál vezetett értékpapír-nyilvántartási számlád lesz, ugyanazokkal a feltételekkel. A Postán viszont nem lehet mindegyik állampapírt megvásárolni, tehát mindenképp érdemes Web- és MobilKincstár hozzáférést igényelned a számládhoz, mivel azon keresztül bármelyik állampapírt meg tudod vásárolni
Tehát marad két eshetőség: vagy a Magyar Államkincstárnál van számlád vagy valamelyik banknál.
Fentebb márt tisztáztuk, hogy két helyen lehetséges számlát nyitni az állampapírokhoz: Magyar Államkincstárnál és a Postán (ez a kettő lényegében egy és ugyanaz, hiszen mindenképp a Kincstár vezeti a számládat), vagy pedig valamely banknál.
A Magyar Államkincstárnál vezetett számlánál semmilyen esetben nem merül fel számlavezetési díj, tehát teljesen díjmentes. A bankok gyakorlata megint csak eltérő: ha egyébként is van befektetési számlád valamely banknál, amelyen pl. részvényalapokat vásárolsz, akkor nincs miről beszélni, egyébként viszont újfent igaz, amit fentebb írtam: nézz utána, hogy mennyit számláz ki a bankod számlavezetésre. Most persze nem az egyébként is meglévő bankszámládról van szó, hanem az állampapírok vásárlásához szükséges befektetési számláról.
Itt kétféle költségelem merülhet fel: az egyik magának az állampapír megvásárlásának a költsége, a másik pedig a választott fizetési módhoz tartozó esetleges költség.
Megvásárlás: a Magyar Államkincstárnál vezetett értékpapír-nyilvántartási számlára költség nélkül lehet bármilyen állampapírt vásárolni. Ellenben a bankoknál eltérő a gyakorlat, valahol van díja annak, amikor megveszel egy állampapírt, valahol nincs. Abban is eltérés van a vásárlási díjak tekintetében a bankok között, hogy lakossági állampapírt vásárolsz sima jegyzéssel vagy a másodpiacról Magyar Államkötvényt vagy Diszkont Kincstárjegyet. A vonatkozó banki díjszabást érdemes végigolvasni a vásárlás előtt.
Fizetés módja: állampapírokat lehet vásárolni készpénzzel, bankkártyával vagy átutalással. Akinek készpénze van, az nyilván vegyen azzal. Átutalással viszont csak akkor vegyetek, ha teljesen ingyen tudtok átutalni! Általában van az átutalásnak költsége, annyi könnyítés van, hogyha kincstári számlára utaltok be pénzt, arra nem vonatkozik a 0,3% tranzakciós illeték, tehát annyival alacsonyabb a költség. Egyébként sokkal inkább megéri bankkártyával vásárolni, akár személyesen vásároltok a Kincstárnál/bankban, akár online, a Web- vagy MobilKincstáron keresztül. FIGYELEM! A Postán történő bankkártyás fizetés az állampapírok vásárlása során még mindig készpénzfelvételnek minősül! Tehát ajánlott vagy Web- vagy MobilKincstáron keresztül vásárolni, vagy a Magyar Államkincstár valamelyik ügyfélszolgálatán. A Postán is lehet igényelni Web- és MobilKincstár hozzáférést, tehát senkit nem szeretnék elriasztani a postai ügyintézéstől, de állampapírt nem érdemes ott, helyben, bankkártyával vásárolni, mert az készpénzfelvételnek fog minősülni, aminek általában díja van. Arra figyeljetek, hogy a vásárlás idejére növeljétek meg a napi vásárlási limitet, ez alapból le van korlátozva jellemzően 100 ezer vagy 1 millió Ft-ra. A limitet meg tudjátok emelni a bankotok személyes vagy telefonos ügyfélszolgálatán, illetve a net- vagy mobilbankon keresztül is.
Amikor kibocsátanak egy új sorozatot valamelyik állampapírból, akkor 100%-os árfolyamon vásárolható meg, tehát 1000 Ft-ért 1000 Ft-nyi állampapírt kapsz. Viszont, ahogy elkezd kamatozni és telnek a napok, egyre több kamat halmozódik fel rajta. Ezt a felhalmozott kamatot megkapod, ha megveszed a papírt, tehát lehetne is örülni, hogy milyen jól jártál, eleve X ezer Ft kamattal vetted meg, viszont a kamat halmozódásával arányosan az állampapír árfolyama is emelkedik, tehát 100%-os ár fölött tudod csak megvenni, ha nem rögtön a kibocsátásának napján vetted meg. Ha pl. 100 ezer Ft-nyi állampapírra már halmozódott 5 ezer Ft kamat néhány nap alatt, akkor annak az állampapírnak 105% lesz az árfolyama, tehát 105 ezer Ft-ért fogod tudni megvenni (lényegében nullára jössz ki).
A Magyar Államkincstárnál ez tiszta ügy, ott mindig pont annyival magasabb az eladási árfolyam, amennyi felhalmozott kamat már van rajta. Viszont egyes bankoknál ez nem ennyire tiszta, vannak, amelyek egyedi árfolyamot szabnak, és magasabb árfolyamon adják el az állampapírokat, mint az indokolható lenne. Ugyanezt megteszi néhány bank az idő előtti eladásnál is: alacsonyabb árfolyamon veszi vissza, mint az indokolható lenne. Az MNB nemrég meg is büntette emiatt az egyik legnagyobb hazai bankot (cikkem erről itt).
Miután megvásároltunk egy állampapírt, nincs vele más dolgunk, csak várni, hogy kamatozzon. Mindennap az éves kamat 1/365 részével kamatozik a papírunk. Ez a várakozás a Magyar Államkincstárnál vezetett számla esetében teljesen díjmentes, egyes bankok viszont felszámítanak úgynevezett "állománytartási díjat" (máshogy is nevezhetik, de a lényege, hogy fizetni kell azért, hogy rajtuk keresztül vetted, és majd az állam kamatot ad rá). Az is lehet, hogy ez a költségelem nem külön soron jelenik meg, hanem a számlavezetés díjába épül be. Általában a náluk tartott állampapírok összértékét nézik ennek a díjnak a megállapításakor. Néhány banknál még a nyomdai úton előállított állampapírokra is felszámítanak állománytartási díjat.
Az Állampapírok aloldalon összegyűjtöttem, hogy melyik állampapírt, milyen költség mellett lehet idő előtt eladni. Pl. a manapság legnépszerűbb Prémium Magyar Állampapírt 99%-os névértéken lehet idő előtt eladni, ez azt jelenti, hogy pl. 1 millió Ft állampapír idő előtti eladásának díja 10 ezer Ft lesz, és ehhez persze napra pontosan hozzáírják az időarányos kamatot (amiből nem is jön le ez az 1%). A bankoknál megint csak eltérő gyakorlatokat találunk. Van olyan bank, amelyik pontosan követi a Magyar Államkincstár árfolyamait, de van olyan, amelyiknél nagyobb a költség. A Prémium Magyar Állampapír esetében ez jelenleg 2 és 4 % között mozog a bankoknál, szemben a Kincstár 1%-ával. Természetesen, ha valaki nem tervezi idő előtt eladni az állampapírjait, annak ez nem releváns.
A Magyar Államkincstárnál fel lehet venni a hozamot készpénzben, és lehet kérni a kiutalását egy tetszőleges bankszámlára. A készpénzfelvételnek van 0,3% tranzakciós díja, de legfeljebb 10 ezer Ft lehet. Pl. 1 millió Ft készpénz felvételére 3 ezer Ft a díj, 10 millió Ft felvételére 10 ezer Ft. A kiutalásnak nincs költsége, még tranzakciós illetéket sem vonnak le, tehát, akinek nincs szüksége készpénzre, annak érdemes kiutalást kérnie. A bankoknál szintén van 0,3% tranzakciós díj, viszont nemcsak a készpénzfelvételre, hanem a kiutalásra is. Egyes bankoknál a 0,3%-on felül is számítanak fel további díjat a kiutalásra, akár a bankon belül vezetett saját bankszámlára utalásnál is.
A 2019. június 1. után kibocsátott állampapírok nyeresége után nem kell adót fizetni. Se a Magyar Államkincstárnál, sem a bankoknál.
Két eset lehet, amikor valakinek mégis adófizetési kötelezettsége keletkezik: vagy egy olyan, régebbi kibocsátású Magyar Államkötvényt vásárol, amelyet még 2019. június 1. előtt bocsátottak ki (vannak ilyenek, hiszen ezek a Magyar Államkötvények akár 30 év futamidejűek is lehetnek), vagy Tartós Befektetési Számlán (TBSZ-en) tartja az állampapírjait, és azelőtt szeretné felvenni a hozamot, hogy eltelt volna 5 év. Ilyenkor a TBSZ-en elhelyezett állampapírok után is 15% kamatadót kell fizetni. Ma már nem éri meg állampapíroknak TBSZ-t nyitni.
A Magyar Államkincstárnál vezetett értékpapír-nyilvántartási számlára történő állampapír vásárlás teljesen díjmentes, a folyamat legelejétől a legvégéig. A cikkből az jöhet le, hogy ellenben a bankokat el kell kerülni, de még ez sem feltétlenül igaz, mert lehetnek egyéni helyzetek, amikor banknál is megéri vásárolni (pl. valakinek már egyébként is van befektetési számlája, amelyre nem csak állampapírokat vásárol, vagy kap a banktól egyedi ajánlatot, kedvezményeket stb.). Annyi biztos, hogyha valaki nem szeretne pénzt veszíteni, akkor tájékozódjon a vásárlás előtt, most már látjátok, hogy milyen lehetséges költségelemek merülhetnek fel.
Beszéljük meg a témát a Magyar Állampapír Kalkulátor Facebook-oldalán.
Vagy az alábbi számlaszámra is utalhatsz, sajnos egyelőre csak magyarországi HUF számláról lehetséges: Magyar Állampapír Kalkulátor, 12600016-19868930-99723457. Ha e-mail-t írnál: kapcsolat.
