Van, aki jól bánik a pénzzel és van, akinek kifolyik a keze közül. Olyan is van, aki tudatosan bánik vele, spórol, próbál félretenni, megtakarítani, befektetni, de nem éri el azokat a hozamokat, amelyek az anyagi biztonsághoz kellenének. Ebben a cikkben azt fogom leírni, hogy saját véleményem szerint, ha valaki még nem érte el az 50 éves kort, akkor hogyan és mibe lenne érdemes befektetnie a pénzét ahhoz, hogy a lehető legtöbbet hozza ki belőle, a lehető legbiztonságosabb módon. A cikk elsősorban azoknak szól, akik nem rendelkeznek széles körű pénzügyi ismeretekkel és meglévő, jól diverzifikált befektetési portfólióval, valamint legfeljebb az 50. évet töltötték be. Persze a cikkből azok is tanulhatnak és vehetnek át ötleteket, akik betöltötték az 50. évet.
Fontos megjegyzés: a cikk kizárólag tájékoztatási célt szolgál, és nem minősül pénzügyi tanácsadásnak, befektetési ajánlásnak vagy ajánlattételi felhívásnak. A végső befektetési döntéseket mindenkinek magának kell meghoznia, saját belátása szerint. A cikkben szigorúan a saját álláspontom tükröződik.
Mielőtt rátérnénk a konkrét befektetési lehetőségekre, fontos megértenünk egy alapvető stratégiát, amelyet gyakran időhorizont-alapú befektetésnek vagy életciklus-befektetésnek is neveznek, de egyszerűbben fogalmazva ez a pénzügyi céljainkhoz és az azokhoz rendelt időtávhoz igazított portfólió-kialakítást jelenti.
Ennek a szemléletnek a lényege, hogy nem minden pénzünket kezeljük egyformán. Azt a pénzt, amire várhatóan rövidebb időn belül (például 0-5 éven belül) szükségünk lehet, másképp érdemes befektetni, mint azt az összeget, amit hosszabb távra (5 éven túl, akár évtizedekre) tudunk nélkülözni. A rövid távú céloknál a tőke megőrzése és a likviditás (azaz, hogy szükség esetén gyorsan hozzáférjünk a pénzünkhöz) a fő szempont, míg a hosszú távú befektetéseknél a magasabb hozampotenciál érdekében nagyobb kockázatot is vállalhatunk, mivel minél hosszabb időtávra fektetünk be ilyen eszközbe, jellemzően annál alacsonyabb a kockázat.
Ez a cikk ezt a logikát követve mutatja be azt, hogy egy élet során hogyan lehet érdemes bánni a megtakarításunkkal.
(Ha van arra igény, hogy specifikusabb életszakaszokra szabva, valamint az 50 év felettiek számára is írjak hasonló cikket, jelezzétek Facebookon.)
A pénz, amit max. 5 évig vagy bizonytalan ideig tudunk nélkülözni
Sokszor merül fel a kérdés, hogy mihez kezdjünk azzal a pénzzel, amire belátható időn belül szükségünk lehet, vagy amelynek felhasználási idejét még nem látjuk pontosan. Az ilyen, jellemzően legfeljebb 5 évig nélkülözhető összegek esetében az egyik legbiztonságosabb és legkiszámíthatóbb megoldást a magyar állampapírok jelenthetik.
Amikor minden hónap számít: Bónusz Magyar Állampapír (BMÁP) – maximum 1 évre
Ha olyan pénzösszegről van szó, amelyet legfeljebb egy évig tudunk nélkülözni, a Bónusz Magyar Állampapír (BMÁP) kiváló választás lehet. Ennek az állampapírnak a kamatbázisa háromhavonta változik, igazodva az aktuális piaci kamatkörnyezethez, konkrétan a 3 hónapos Diszkont Kincstárjegy (DKJ) aukciós átlaghozamához. Jelenleg, 2025 június 5-én, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) az alapkamatot viszonylag magasan, 6,5%-on tartja, ami kedvezően hat a BMÁP kamatára is. Ennek köszönhetően a BMÁP aktuális évesített kamata 7,36% (megjegyzés: ez az érték a cikk írásakor érvényes, vásárlás előtt mindig ellenőrizd az aktuális kamatokat).
Fontos azonban tisztában lenni azzal, hogy a gazdasági előrejelzések szerint az MNB várhatóan az év vége felé, de legkésőbb a jövő év elején megkezdheti az alapkamat csökkentését. Ez a lépés közvetlenül befolyásolná a BMÁP jövőbeli kamatperiódusainak hozamát, ami azt jelenti, hogy a jelenlegi vonzó kamatszint nem garantált hosszabb távon. Éppen ezért a BMÁP-ot jellemzően egy évnél rövidebb időtávra ajánlott megfontolni.
Aki szeretne euróban, dollárban vagy angol fontban is rövid távon (akár néhány hétre) befektetni, annak a pénzpiaci alapok is jó megoldást jelenthetnek, ezekről pl. ebben a cikkben írtam.
1-től 5 évig terjedő tervekhez: Fix Magyar Állampapír (FixMÁP)
Amennyiben a megtakarítási horizontunk egy kicsit hosszabb, 1 és 5 év közé esik, a Fix Magyar Állampapír (FixMÁP) nyújthat vonzó alternatívát. Ahogy a neve is sugallja, ez az állampapír a teljes futamidőre előre meghatározott, fix kamatot fizet, így kiszámíthatóságot biztosít a befektető számára. Jelenleg a FixMÁP elérhető 3 és 5 éves futamidejű változatban is (az 5 éves változat februárban érkezett, itt írtam róla).
Egy lényeges szempont, hogy a FixMÁP – hasonlóan más magyar állampapírokhoz – a futamidő lejárata előtt is értékesíthető, 1%-os díj (veszteség) mellett a névértékből. Ez a rugalmasság fontos lehet, ha váratlanul mégis szükségünk lenne a pénzünkre.
A választás a 3 és 5 éves FixMÁP között elsősorban a befektetési időtávunktól függ. Aki pontosan 3 évre tervezi befektetni a pénzét, annak a 3 éves változat lehet optimális, hiszen így elkerülhető az idő előtti eladásból származó költség. Azok számára, akik ennél valamivel hosszabb, de maximum 5 éves időtávban gondolkodnak, mivel szeretnék a jelenlegi, csökkenő kamatkörnyezetben hosszabb távra fixálni a hozamukat, az 5 éves FixMÁP lehet a megfelelőbb.
Hosszú távú vagyongyarapítás: az ETF-ek szerepe (több, mint 5 év)
Amikor olyan pénzösszegekről beszélünk, amelyeket várhatóan több mint 5 évig, sőt, akár évtizedekig nélkülözni tudunk, megnyílik a lehetőség a magasabb hozampotenciállal rendelkező befektetési formák felé. Ebben a kategóriában az egyik legnépszerűbb eszköz az ETF (Exchange Traded Fund), azaz a tőzsdén kereskedett befektetési alap.
Miért lehetnek vonzók az ETF-ek hosszú távon?
Az ETF-ek lehetővé teszik, hogy egyetlen tranzakcióval részesedjünk akár több száz vagy ezer vállalat (részvény) teljesítményéből, vagy más eszközosztályok (pl. kötvények, nyersanyagok) árfolyammozgásából. Ez a fajta diverzifikáció jelentősen csökkenti a kockázatot ahhoz képest, mintha egyedi részvényekbe fektetnénk. Míg egyetlen vállalat csődje lenullázhatja az abba fektetett pénzt, egy szélesen diverzifikált ETF esetében egy-egy cég gyengébb teljesítménye sokkal kisebb hatással van a teljes portfólióra.
Az ETF-ek egyik legismertebb példája az S&P 500 indexet követő ETF. Ez az index az 500 legnagyobb amerikai vállalatot tömöríti magában, és hosszú távú, 50 éves évesített átlaghozama historikusan 10-12% között mozgott dollárban számolva. Ez a hozam önmagában is figyelemre méltó, és fontos kiemelni, hogy ez dollárban vagy euróban denominált befektetés esetén értendő. Magyar befektetőként az esetleges EUR/HUF vagy USD/HUF árfolyam növekedése (azaz a forint gyengülése a külföldi devizához képest) további hozamot generálhat forintban kifejezve. Pl. historikusan nézve az EUR/HUF árfolyam évi átlagban 2,15%-ot emelkedett, ez is tekinthető hozamnak, ami hozzáadódik az ETF hozamához.
A kamatos kamat csodája: a hosszú távú növekedés motorja
Az ETF-ek egyik legfontosabb tulajdonsága hosszú távon a kamatos kamat jelensége. Mit is jelent ez a gyakorlatban? Tegyük fel, hogy befektetünk 100 000 forintot egy ETF-be, és az egy év alatt 10%-os hozamot ér el. Ekkor a befektetésünk értéke 110 000 forintra nő. Ha a következő évben ismét 10%-os hozamot realizálunk, akkor ez a 10% már nem az eredeti 100 000 forintra, hanem a megnövekedett 110 000 forintra fog számítódni, ami 11 000 forint hozamot jelent. Így a tőkénk 121 000 forintra gyarapszik, és ez a folyamat évről évre ismétlődik.
Hogy érzékeltessük a kamatos kamat erejét egy nagyon hosszú távú példával: ha valaki fiatalon, például pályakezdőként befektetne mindössze 1000 eurót egy globális részvény ETF-be, és azt évtizedekig, mondjuk a nyugdíjkorhatárig tartaná, a múltbeli átlaghozamok alapján (évi 10-12% körüli hozammal és a hozamok visszaforgatásával számolva) elképzelhető, hogy ez az egyszeri 1000 eurós befektetés akár 1 millió euróra is nőhetne a múltbéli adatok alapján. Ez természetesen egy leegyszerűsített, múltbeli adatokon alapuló illusztráció, a jövőbeli hozamok nem garantáltak, de jól mutatja a hosszú táv és a kamatos kamat együttes hatását.
ETF-ek vs. banki befektetési alapok és nyugdíjcélú megtakarítások
Felmerülhet a kérdés, hogy miért lehet jobb választás egy ETF, mint például egy bank által kínált befektetési alap. A legfőbb különbség a költségszerkezetben rejlik. A hagyományos, aktívan kezelt banki befektetési alapok alapkezelési díja sok esetben jelentős terhet ró a befektetőre, akár évi 3-7% is lehet. Ez a díj a megtermelt hozam egy jelentős részét elviheti. Ezzel szemben a passzívan kezelt indexkövető ETF-ek alapkezelési díja (TER – Total Expense Ratio) jellemzően rendkívül alacsony, sokszor a 0,5%-ot sem éri el (gyakran 0,05% - 0,25% között mozog a legnépszerűbbeknél).
Ironikus módon sok aktívan kezelt befektetési alap portfóliójában is jelentős arányban találhatók ETF-ek, amelyeket a befektető maga is megvásárolhatna, kikerülve ezzel a magasabb alapkezelési díjat. Még a célzottan nyugdíjcélú megtakarítások (pl. önkéntes nyugdíjpénztárak, NYESZ) esetében is érdemes összevetni a várható hozamokat és költségeket az ETF-ekkel elérhető lehetőségekkel, különösen, ha hosszú távú, magasabb hozampotenciálú megoldást keresünk.
A megfelelő platform kiválasztása ETF-vásárláshoz: költségek minimalizálása
Ha az ETF-ek mellett döntünk, kulcsfontosságú, hogy olyan befektetési szolgáltatót válasszunk, ahol a költségek a lehető legalacsonyabbak. A magas számlanyitási-, számlavezetési-, állománytartási-, vagy tranzakciós díjak jelentősen csökkenthetik a hosszú távon elérhető hozamunkat.
Egy példa költséghatékony megoldásra: a Lightyear platform
A piacon több szolgáltató is elérhető, ezek közül egy példaként említhető a Lightyear befektetési platform. Ez a szolgáltató Észtországban bejegyzett, európai uniós szabályozás alatt működik, és megbízhatónak tekinthető. Különösen vonzó lehet magyar felhasználók számára a teljesen magyar nyelvű felület, a magyar nyelvű ügyfélszolgálat és a rendkívül kedvező díjai okán.
A Lightyear költségszerkezete a következőképpen alakul (az aktuális díjakat mindig megtalálod a hivatalos oldalon):
- Számlanyitási díj: nincs
- Számlavezetési díj: nincs
- Állománytartási díj (custody fee): nincs
- ETF vásárlási és eladási díj: nincs (csak a fent említett, ETF-be beépített alapkezelői díj (TER))
- Hozam kiutalási díja: nincs
- Tartós Befektetési Számla (TBSZ): díjmentesen elérhető, ami egyedülálló lehetőség a magyar piacon, minden más szolgáltatónál pénzbe kerül. A TBSZ segítségével a legalább 5 évig tartott befektetéseken elért hozam teljesen adómentessé válik Magyarországon. Arról, hogy mi a TBSZ, hogy működik, hogy lehet megnyitni, ebben a cikkben írtam átfogóan.
Természetesen vannak olyan esetek, amikor felmerülhetnek költségek:
- Bankkártyás befizetés: ha nem banki átutalással (ami ingyenes), hanem bankkártyával töltjük fel a számlánkat, annak 0,5%-os díja van (az első 200.000 Ft ingyenes).
- Devizaváltás: ha például forintot váltunk euróra vagy dollárra ETF vásárláshoz, annak 0,35%-os díja van. Ez az árfolyam jellemzően kedvezőbb, mint amit sok magyar kereskedelmi bank kínál, de azért tudni kll erről a díjról.
Promóciós lehetőségek kihasználása
A Lightyear jelenleg promóciókat is kínál új ügyfelek számára, amelyekkel tovább csökkenthetők a kezdeti költségek:
- A MAGYALLFX promóciós kód használatával (a Beállítások → Promóciók menüpontban megadva) 1 millió forint értékhatárig teljesen díjmentesen, középárfolyamon lehet devizát váltani. Ennek aktiválásához legalább 19 000 forintot kell elhelyezni a számlán. Ez különösen akkor hasznos, ha nagyobb összeget tervezünk ETF-be fektetni, és devizát kell váltanunk.
- Alternatívaként a MAGYALL kód is használható, amellyel 10 USA dollár értékben választhatunk ajándékba bármely amerikai vállalat részvényéből (szintén minimum 19 000 Ft befizetés után).
Fontos hangsúlyozni, hogy a platformválasztás személyes döntés, és érdemes több szolgáltató ajánlatát is összehasonlítani a saját igényeinknek megfelelően.
Összegzés és útravaló gondolatok
Láthatjuk tehát, hogy a pénzünk befektetése 50 éves kor előtt nem ördöngösség, de tudatos tervezést igényel. A rövid távú (maximum 5 év) és bizonytalanabb ideig nélkülözhető pénzek számára az állampapírok (mint a BMÁP vagy a FixMÁP) kínálnak biztonságos és kiszámítható megoldást. A hosszabb távú (több, mint 5 év) vagyongyarapítási célokra pedig az ETF-ek jelenthetnek költséghatékony és magas hozampotenciállal bíró alternatívát, különösen a kamatos kamat erejét kihasználva.
A kulcs a megfelelő időtáv meghatározása, a kockázattűrő képességünk felmérése és a költségek minimalizálása. Ne feledjük, hogy a befektetés egy maraton, nem pedig sprint. A türelem, a következetesség és a folyamatos tájékozódás meghozza gyümölcsét. A bemutatott információk kiindulópontként szolgálhatnak, de a legfontosabb, hogy mindenki a saját egyéni helyzetének és céljainak megfelelő döntéseket hozzon meg.
Támogatnál?
Amennyiben szeretnéd támogatni a munkámat, azt ezen az oldalon keresztül bankkártyával vagy PayPallal, illetve átutalással az alábbi bankszámlaszámra teheted meg (egyelőre csak forintos bankszámláról tudok átutalást fogadni): Magyar Állampapír Kalkulátor – 12600016-19868930-99723457. Köszönöm a támogatást!
Kérdésed van?
Keresd fel a Magyar Állampapír Kalkulátor Facebook oldalát, az X-et (Twitter), vagy vedd fel velem a kapcsolatot e-mailben.
Jelen cikk a 2025. június 5-i piaci információk és a szerző legjobb tudása alapján készült. A pénzügyi piacok folyamatosan változnak, ezért a befektetési döntések előtt mindig végezz alapos, saját kutatást és szükség esetén kérd szakértő segítségét. Befektetett tőke kockázatnak van kitéve. Az EU-ban a befektetési szolgáltatásokat a Lightyear Europe AS nyújtja. A feltételek érvényesek: https://lightyear.com/terms. A Lightyear nem nyújt adó- vagy befektetési tanácsadást. A befektetés értéke növekedhet vagy csökkenhet.
