Hiába az alacsonyabb kamatok: az állampapírok még mindig elképesztően népszerűek

Az idei év első három hónapja rendkívüli időszak volt a magyar megtakarítások szempontjából. Ennek fő oka, hogy a magyar állam történelmi mértékű, mintegy 1700 milliárd forintnyi kamatot és lejáró tőkét fizetett ki a lakossági állampapírok tulajdonosainak. Ez szinte egyidőben áramlott vissza a lakossághoz. A pénzmozgás óriási hatással volt a megtakarítási piacra, és sokan találgatták, vajon hová kerül majd ez a nagy összeg.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss adatai, amelyek a március végi helyzetet mutatják be, világos képet adnak erről a pénzmozgásról. És az egyik legfontosabb megállapítás, hogy a visszakapott pénz nagy része, csaknem kétharmada, visszakerült vagy újonnan érkezett az állampapírok piacára.

Az állampapírok kitartó vonzereje: messze a legnépszerűbb célpont

Annak ellenére, hogy a korábban nagyon magas, akár 18% feletti kamatokat kínáló Prémium Magyar Állampapírok (PMÁP) kamata jelentősen csökkent – mostanra 4-5% közé esett az új kamatperiódusokban –, az emberek továbbra is elsősorban az állampapírokba fektetnek. A kifizetett 1700 milliárd forintból körülbelül 1100 milliárd forint maradt a állampapírpiacon, vagy friss pénzként érkezett be. Ez az arány – a kifizetések kétharmadának visszaforgatása – rendkívül magas, és egyértelműen mutatja az állampapírok elképesztő népszerűségét a magyar lakosság körében.

A vásárlási adatok is ezt támasztják alá. Az első negyedévben a lakosság mintegy bruttó 2000 milliárd forint értékben vásárolt lakossági állampapírokat. Ebbe beletartoznak azok is, akik a régi állampapírjuk lejáratát követően vettek újat, vagy akár a meglévő papírjaikat cserélték le (például PMÁP-ról FixMÁP-ra). Mindemellett több tízmilliárd forintért vásárolt a lakosság intézményi állampapírokat is (ezek nincsenek benne a lakossági állampapírok statisztikájában): Diszkont Kincstárjegyet és Magyar Államkötvényt. Ez a hatalmas forgalom bizonyítja, hogy a csökkenő kamatok sem törték meg jelentősen az állampapír iránti befektetési kedvet. Aki naprakészen szeretne tájékozódni az aktuális állampapír kamatokról és összehasonlítani azokat, használhatja a Magyar Állampapír Kalkulátort.

Hová került még a pénz? A befektetési alapok felemelkedése és más megtakarítási formák

Bár az állampapírpiac nyelte el a kifizetett összeg legnagyobb részét, a pénz egy része más befektetési formákba is eljutott. A befektetési alapok voltak az abszolút értelemben vett legnagyobb nyertesei ennek a pénzmozgásnak. Az emberek nagyon sok pénzt helyeztek el befektetési alapokban, olyannyira, hogy az ezekben tartott megtakarítások értéke rekordmértékben, 693 milliárd forinttal nőtt az első negyedévben. Ezzel a hatalmas növekedéssel a befektetési alapokban tartott összeg megelőzte az állampapírokban tartott összeget, és így ez lett a magyar háztartások legkedveltebb megtakarítási formája az összesített állományt tekintve.

***

Fontos azonban kiemelni, hogy befektetési alapba csak nagyon átgondoltan szabad fektetni. A hagyományos befektetési alapok jórészt olyan eszközökbe (pl. részvényekbe, kötvényekbe) fektetnek, amelyek bárki számára tőzsdei brókercégen keresztül akár közvetlenül is elérhetők.

***

Ezzel szemben gyakran rendkívül magas az alapkezelő díja (akár évente a befektetett összeg 3-7%-a is lehet), így csak a legritkább esetben érik meg a befektetőknek. Sokszor szándékosan félreérthetően fogalmaznak a feltételekben, és az ügyintézők által mutogatott múltbeli hozamok jóval alacsonyabbak lehetnek a valós, a költségek levonása utáni hozamnál. Érdemes lehet részletesebben tájékozódni a befektetési alapok költségeiről és a magyar piacon elérhető alapok díjairól, például a Kiszámoló blog vonatkozó cikkeiben: Befektetési alapok költségei és Keressük Magyarország legdrágább befektetési alapját.

***

Ezzel szemben a tőzsdén kereskedett befektetési alapok (ETF-ek) lényegesen kedvezőbb alternatívát jelenthetnek. Ezek jellemzően egy-egy indexet követnek le (pl. S&P 500), az alap- vagy indexkezelő díja elenyésző a hagyományos alapokhoz képest (általában éves szinten 0,1-0,3%), és a várható hozam is sok esetben – a költségek alacsony szintje miatt – jóval magasabb lehet hosszú távon.

***

Konkrét hozampéldákról és összehasonlításokról érdemes lehet olvasni az ebben a cikkben. Emellett szót érdemelnek a pénzpiaci alapok is, amelyek rövid lejáratú, napi kamatozású, alacsony kockázatú eszközökbe fektetnek, és átmeneti parkolóként szolgálhatnak a pénznek. Az ezekkel kapcsolatos lehetőségekről például a ebben a cikkben írtam.

A folyószámlabetétek is jelentősen gyarapodtak. Az emberek rekordközeli, 661 milliárd forinttal több pénzt tartottak bankszámláikon a negyedév végén. Ez arra utal, hogy sokan egyelőre kivártak, nem fektették be azonnal a visszakapott pénzüket, hanem a legbiztonságosabb és leggyorsabban hozzáférhető helyen tartották. Fontos viszont, hogy sokáig nem érdemes parkoltatni a pénzt, hiszen minden egyes nap potenciális kamatot veszítünk így.

Meglepő módon az életbiztosítások is nagyon jó negyedévet zártak. Bár nem olyan nagy összegről van szó, mint az állampapírok vagy a befektetési alapok esetében, soha nem látott mennyiségű, 115 milliárd forint friss pénz áramlott életbiztosításokba. A piaci hírek szerint ez részben annak köszönhető, hogy a postán vagy bankfiókokban készpénzben kifizetett állampapír-összegeket sokan ott helyben életbiztosításba fektették.

A magyar megtakarítások teljes képe és az összetétel változása

Nézzük meg a teljes képet: a magyar háztartások összes pénzügyi vagyona (beleértve a részvényeket, betéteket, készpénzt stb.) március végére 114 ezer milliárd forintra emelkedett. Ebből a szűkebb értelemben vett megtakarítások (azok a pénzügyi eszközök, amelyek kifejezetten a jövőre félretett pénzt jelentik) 62 ezer milliárd forintot tettek ki. Ez azt jelenti, hogy átlagosan minden magyar háztartásra körülbelül 13 millió forint megtakarítás jutott, de fontos tudni, hogy ez egy átlag, és a valóságban az emberek megtakarításai nagyon eltérőek.

Az elmúlt egy évben a megtakarítások értéke 12,9%-kal nőtt papíron (nominálisan). Azonban ha figyelembe vesszük az inflációt, vagyis azt, hogy mennyit ér a pénzünk valójában, akkor a reálértéken vett növekedés csak mintegy 7,8% volt. Ez a reálnövekedés lassabb volt, mint az azt megelőző közel másfél évben, ami arra utal, hogy a megtakarítások gyarapodásának üteme kissé visszafogottabbá vált.

A megtakarítások összetétele, vagyis hogy miben tartják a magyarok a pénzüket (a kifejezetten megtakarításnak számító eszközökön belül) március végén a következő volt:

• Befektetési alapok: 23%
• Állampapírok: 21%
• Folyószámlabetétek: 20%
• Készpénz: 11%
• Egyéb betétek: 7%
• Tőzsdei részvények: 5%
• Életbiztosítások: 5%
• Nyugdíjpénztárak: 5%
• Egyéb kötvények, jelzáloglevelek: 3%

Ez a lista is jól mutatja, hogy bár a befektetési alapok az élre törtek állomány alapján, az állampapírok a lakosság pénzügyi portfóliójának egyik legfontosabb és legnagyobb szeletét teszik ki.

A piaci árak változásának hatása és a pénz más utakon

Nem csak a vásárlások és eladások befolyásolták a megtakarítások értékét, hanem a piaci árak változása is. Amikor a kötvények hozama emelkedik, az már meglévő, alacsonyabb kamatú kötvények árát általában csökkenti a piacon. Ezt hívják negatív átértékelődésnek. Az első negyedévben a kötvényhozamok emelkedése miatt a befektetési jegyek állománya 119 milliárd forinttal csökkent a piaci átértékelődés miatt, az életbiztosításoké pedig 54 milliárd forinttal. Ezzel szemben a tőzsdei részvények értéke 183 milliárd forinttal nőtt a piaci árak emelkedése miatt.

Fontos tudni, hogy a kifizetett állampapír-összeg egy kisebb része, becslések szerint 10-20%-a, nem pénzügyi megtakarításokba került, hanem valószínűleg más célokra fordították, például ingatlanvásárlásra. Emellett a nyugdíjpénztárakból is történt pénzkivonás; az első negyedévben a tagok az összes megtakarításuk mintegy 1,5%-át vették ki abból a célból, hogy lakásra fordítsák.

Konklúzió: az állampapír alapkő marad

Az idei első negyedév eseményei világosan megmutatták, hogy a magyar megtakarítási piac alkalmazkodik a körülményekhez. Bár a nagy állampapír-kifizetések komoly átcsoportosításokat eredményeztek, és a befektetési alapok állománya megelőzte az állampapírokét, a tény, hogy a kifizetett összeg túlnyomó része, kétharmada, visszakerült az állampapírpiacra, egyértelműen bizonyítja ezeknek az értékpapíroknak a továbbra is elképesztő népszerűségét és központi szerepét a lakosság megtakarítási stratégiájában. A befektetési alapok térnyerése (mellettük ugyanakkor érdemes mérlegelni az alacsonyabb költségű ETF-eket és a pénzpiaci alapok szerepét is), a folyószámlabetétek növekedése és az életbiztosítások jó teljesítménye azt mutatja, hogy a befektetők keresik a lehetőségeket, de az állampapír továbbra is a biztonságos alapkövet jelenti sokak számára a változó gazdasági környezetben.

Fontos jogi nyilatkozat: ez a cikk tájékoztató céllal készült, és nem minősül pénzügyi, befektetési vagy adótanácsadásnak. Az itt közölt információk nem helyettesítik a személyre szabott szakértői tanácsadást. Bármilyen befektetési döntés meghozatala előtt tájékozód alaposan, mérd fel saját pénzügyi helyzeted és kockázattűrő képességedet, szükség esetén konzultálj szakemberrel. A befektetések kockázattal járnak, a múltbeli hozamok nem jelentenek garanciát a jövőbeli teljesítményre.