FRISS! Kitart a dezinfláció áprilisban: mit jelent ez az állampapírpiacra nézve?

Infláció Friss fejlemények

Publikálás: 2025-05-09 14:56:04
Legutóbb módosította: admin [2025-05-09 14:57:37]

Megosztás: Facebook | Twitter | Whatsapp | Linkedin

Megtekintések: 1805

FRISS inflációs adatok érkeztek: a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 2025. május 9-én 8:30-kor közzétett adatai szerint áprilisban mindössze 0,2%-kal emelkedtek az árak havi szinten Magyarországon. Ez nemcsak hogy tovább erősíti a február óta tartó dezinflációs trendet, de az éves inflációs mutatót is 4,2%-ra mérsékelte, jócskán alulmúlva a korábbi, 6-7%-os szakértői várakozásokat. A kitartó dezinfláció hatása így már a hétköznapi pénzügyeinkben is érezhető lehet, de különösen fontos kérdés, hogy mit jelent mindez az állampapírpiacra nézve. Az alábbi elemzésben – a két hónappal ezelőtti cikkem frissítéseként – részletesen megvizsgálom a legújabb inflációs trendek állampapír-befektetésekre gyakorolt hatását.

Az inflációs adatok történelmi perspektívában: honnan indultunk, hová érkeztünk?

A januári inflációs adat komoly csalódást okozott, hiszen megtörte a 2024-ben elindult kedvező dezinflációs folyamatot: decemberhez képest 1,5%-kal nőttek az árak. Februárban már lassult az infláció (0,8%), azonban az igazi fordulatot az élelmiszerekre bevezetett árrésstop hozta meg. Márciusban már nem változott az árak átlaga, áprilisban pedig mindössze 0,2%-os áremelkedést mért a KSH. Ez azt jelzi, hogy a dezinfláció nemcsak kitart, hanem fokozatosan erősödik is. A tendencia így egyértelműen az árak csökkenésének vagy stagnálásának irányába mutat, ami az inflációs várakozásokhoz és az állampapírpiaci hozamkilátásokhoz viszonyítva is egy év elején még nem várt mérföldkő.

Az áprilisi 0,2%-os havi inflációs adat tovább erősíti azt a képet, hogy az infláció alacsony szinten stagnál – havi alapon ez már-már deflációs jelenségként értelmezhető. Ez a váratlanul kedvező adat jelentősen hozzájárult az éves inflációs mutató csökkenéséhez, amely 5,5%-ról 4,2%-ra esett vissza. A folyamatosan frissülő Inflációkalkulátor a legfrissebb számok alapján 2025-re mindössze 4,3%-os éves átlagos inflációval számol – ez számottevő javulás a korábbi, óvatosabb előrejelzésekhez képest. Januárban még sok elemző 5-6%-os éves inflációt jósolt, igaz, a kalkulátor már akkor is 4,2%-os értéket becsült. Ez a dezinflációs fordulat az inflációs várakozások csökkenésén keresztül közvetlen hatással lehet az állampapírpiac alakulására is.

Mi áll az inflációcsökkenés hátterében?

Az áprilisi és az azt megelőző hónapok kedvező inflációs adatai nem egyetlen okra vezethetők vissza; több tényező komplex együttes hatásának eredményei:

• Kormányzati árrésstop hatása: az alapvető élelmiszerekre vonatkozó árkorlátozások kulcsszerepet játszanak az infláció mérséklésében. Ezek az intézkedések mesterségesen alacsonyan tartják bizonyos termékek árát, így fékezve az általános árszínvonal-emelkedést.
  
  
• Üzemanyagárak kedvező alakulása: az elmúlt időszakban az üzemanyagok világpiaci árának mérséklődése, valamint a hazai árak ennek megfelelő csökkenése is jelentősen hozzájárult az infláció lassulásához. Ez mind a szállítási költségeken keresztül (áttételesen), mind közvetlenül a fogyasztói árakon keresztül érezteti hatását.
  
  
• Stabil forintárfolyam: az EUR/HUF árfolyam viszonylagos stabilitása az importált termékek árain keresztül szintén mérsékelte az inflációs nyomást. Egy gyengülő forint ugyanis drágítaná az importot, ami felfelé hajtaná az árakat.
  
  
• Bázishatások: ahogy telik az idő és kiesnek a tavalyi év magasabb havi áremelkedései az éves index számítási alapjából, úgy az éves mutató is automatikusan csökkenést mutat, még stagnáló vagy enyhén emelkedő havi árak mellett is. A mostani negatív havi adat ezt a hatást tovább erősítette.
  
  
• Fogyasztás visszaesése: bár kevésbé direkt tényező, a reálbérek stagnálása miatt bekövetkezett fogyasztás-visszafogás is mérsékelheti a vállalatok áremelési kedvét.

Az inflációs kosáron belül egyébként az élelmiszerárak 1,3%-kal mérséklődtek márciushoz képest, de több termékkör, mint pl. a ruházkodási cikkek és a szolgáltatások, drágultak.

Kiemelt figyelem: az árrésstop jövője és hatásai

A kormányzat láthatóan elkötelezett az árrésstop fenntartása, sőt, kiterjesztése mellett. A kormányzat május 19-től a drogériákban forgalmazott harminc termékkategória több mint ezer termékére is kiterjesztik az árrésstopot. Ez azt jelenti, hogy az árrésstop inflációcsökkentő hatása nemcsak hogy velünk maradhat a következő hónapokban, de akár tovább is erősödhet, potenciálisan még alacsonyabbra szorítva az éves inflációt. Azonban a legfontosabb kérdés továbbra is az, hogy meddig tarthatók fenn ezek az adminisztratív intézkedések, és milyen következményekkel jár majd a kivezetésük. Egy esetleges hirtelen és átgondolatlan kivezetés ugyanis átmenetileg újra jelentősen megdobhatja az inflációt, "pótolva" a korábban elmaradt áremelkedéseket.

Hogyan hat az új inflációs adat az egyes állampapírokra?

A vártnál jóval alacsonyabb inflációs adat alapjaiban formálhatja át a befektetők döntéseit és preferenciáit az állampapírpiacon. A csökkenő infláció miatt újra kell gondolni, hogy melyik állampapír-típus nyújthat versenyképes hozamot a következő időszakban. Különösen aktuális ez most, hogy a 2025-ös éves átlagos inflációs várakozás csupán 4,3% – ez a szint lényegesen alacsonyabb a korábbi előrejelzéseknél. Nézzük meg részletesen, hogy ez a váratlan dezinflációs fejlemény milyen hatással lehet az egyes állampapír-befektetések kilátásaira.

Prémium Magyar Állampapír (PMÁP) – az inflációkövető sztár új fényben

A PMÁP kétségkívül a legismertebb és legnépszerűbb lakossági állampapír volt az elmúlt évekbenm, köszönhetően az extrém magas. akár 19%-os éves kamatának. Kamata az előző évi átlagos inflációhoz van kötve, amihez egy meghatározott kamatprémium adódik. A friss, 4,2%-os éves áprilisi inflációs adat, és még inkább a 4,3%-os várható 2025-ös átlagos infláció, kulcsfontosságú iránymutatást ad ezen papírok jövőbeli teljesítményére nézve.

• Jelenlegi PMÁP sorozatok kamatozása: azok a PMÁP sorozatok, amelyek kamatbázisát a 2024-es vagy korábbi, magasabb inflációs évek átlagos inflációja adja, továbbra is vonzó, magas kamatot fizetnek a jelenlegi kamatperiódusukban. Ezen befektetők tehát egyelőre profitálnak a múltbeli magas inflációból. Még 7 ilyen sorozat fut, ezeket a naponta automatikusan frissülő táblázat tartalmazza.
  
  
• Újabb kamatperiódusok és új kibocsátások kilátásai: azon PMÁP-ok esetében, amelyek kamata a 2025-ös átlagos infláció alapján kerül majd meghatározásra (ezek jellemzően a 2026-ban kezdődő kamatperiódusokra vonatkoznak), a jelenlegi 4,3%-os inflációs várakozás azt jelenti, hogy a kamatbázis lényegesen alacsonyabb lesz, mint amire esetleg néhány hónappal ezelőtt számíthattunk. Például, ha egy PMÁP sorozat infláció + 0,50%-os prémiumot fizet, akkor 4,3%-os inflációval számolva 4,8%-os kamatra számíthatunk majd 2026-ban. Ez jelentősen elmarad a korábbi években megszokott, esetenként kétszámjegyű kamatoktól. Persze még nem tudhatjuk biztosra, hogy mennyi lesz az idei évi átlagos infláció.
  
  
• Megéri most PMÁP-ot vásárolni? Ha valaki hosszú távra tervez és úgy véli, hogy az infláció a jövőben (különösen az árrésstop esetleges kivezetése után) újra magasabb pályára állhat, a PMÁP továbbra is érthető választás lehet a reálhozam megőrzésére és az inflációs kockázat kivédésére. Azonban a jelenlegi, alacsonyabb inflációs környezetben a fix kamatozású állampapírok relatív vonzereje egyértelműen megnőtt.

Az alacsonyabb inflációs várakozás tehát mérsékli a PMÁP jövőbeli kamatkilátásait.

Bónusz Magyar Állampapír (BMÁP) – mennyire hat rá a csökkenő infláció?

A BMÁP kamata változó, a 3 hónapos Diszkont Kincstárjegy (DKJ) aukciós átlaghozamához igazodik, plusz egy meghatározott kamatprémium tevődik a kamatbázisra. Az alacsonyabb infláció közvetetten, a jegybanki politikán és a piaci kamatvárakozásokon keresztül hathat a BMÁP kamatozására.

• Infláció és DKJ hozamok kapcsolata: az alacsonyabb inflációs adatok nagyobb mozgásteret biztosíthatnak a Magyar Nemzeti Bank (MNB) számára a monetáris politika további lazítására. Amennyiben az inflációs cél (jellemzően 3% körüli érték) fenntarthatónak látszik, az MNB folytathatja az alapkamat csökkentését. Az alacsonyabb alapkamat pedig jellemzően lefelé húzza a rövid lejáratú állampapírok, így a DKJ-k hozamait is. Ne felejtsük el, hogy 2020 előtt több, mint 10 éven át mindössze 0,5% körül mozgott a DKJ aukciók átlaghozama.
  
  
• Következmények a BMÁP befektetők számára: amennyiben a DKJ hozamok csökkennek az alacsonyabb inflációs környezet és a potenciálisan lazább monetáris politika eredményeként, úgy a BMÁP által fizetett kamat is mérséklődni fog a következő kamatmeghatározási időszakokban. Ez csökkentheti a BMÁP vonzerejét más, például fix kamatozású állampapírokhoz képest. A BMÁP kamatbázisa ugye három havonta igazodik a piaci kamatkörnyezethez, a fix kamatozású papírok kamata pedig annyi lesz végig, amennyi a szerződésben van.
  
  
• Mire figyeljünk? A BMÁP befektetőknek érdemes folyamatosan figyelemmel kísérniük a DKJ aukciók eredményeit, az MNB kommunikációját és a piaci kamatvárakozásokat. Ha a piac további és jelentős kamatcsökkentéseket áraz be, a BMÁP várható hozama is ennek megfelelően csökkenni fog. A friss hírekről ahogy korábban, így ezután is igyekszem a lehető leggyorsabban beszámolni. Érdemes követni a Magyar Állampapír Kalkulátor Facebook-oldalát.

Fix Magyar Állampapír (FixMÁP), Magyar Állampapír Plusz (MÁP+) és Kincstári Takarékjegy (KTJ) – a fix kamatok felértékelődése

Ezek az állampapírok előre meghatározott, a teljes futamidőre (vagy adott kamatperiódusra) rögzített kamatot fizetnek. Az alacsonyabb inflációs környezet kifejezetten kedvez ezeknek a befektetési formáknak, növelve azok relatív vonzerejét.

• Miért válnak vonzóbbá? A reálkamat csodája: amikor az infláció csökken, a fix kamatozású állampapírok reálkamata (a nominális kamat és az infláció különbsége) nő. Például, ha egy FixMÁP 6,5%-os éves kamatot fizet, és az éves infláció 4,3%, akkor a befektető által realizált reálkamat 2,2% (6,5% - 4,3%). Ha ugyanez a papír egy 5,6%-os inflációs környezetben működne, a reálkamat csupán 0,9% lenne. A különbség tehát jelentős!
  
  
• Biztonság és kiszámíthatóság felsőfokon: a jelenlegi, vártnál is alacsonyabb inflációs pálya mellett ezek a papírok kiszámítható és most már egyre vonzóbb reálkamatot kínálhatnak. A MÁP+ esetében a kamat lépcsőzetes (évről évre emelkedő), de a teljes futamidőre vetített átlagos hozam (EHM) adja a valódi összehasonlítási alapot a többi termékkel.
  
  
• Valós alternatíva a PMÁP-pal szemben? Igen, egyre inkább. Különösen akkor, ha valaki úgy ítéli meg, hogy az infláció tartósan alacsony marad (például a 3-4%-os sávban), vagy ha a PMÁP jövőbeli, 2025-ös infláción alapuló várható kamata (kb. 4,3% + prémium) nem tűnik számára elég vonzónak a jelenleg elérhető fix kamatokhoz képest.

A Kincstári Takarékjegy (KTJ) szintén fix kamatozású, így rá is a fentebb vázolt logika érvényes: az alacsonyabb infláció növeli a relatív vonzerejét és a várható reálhozamát. A Kincstári Takarékjegy a postákon vásárolható meg, papír alapon, de nem a legkevdezőbb a kamatuk: az 1 évesnek 5,5%, a 2 évesnek 5,5%. Ennél a FixMÁP és MÁP+ kamata is magasabb.

PEMÁP (Prémium Euró Magyar Állampapír) – egy rövid kitérő

Bár a cikk elsődleges fókusza a forint alapú állampapírokon van, érdemes egy gondolat erejéig megemlíteni az euró alapú inflációkövető állampapírt, a PEMÁP-ot is. Ennek kamata az úgynevezett EURIBOR szintjéhez van kötve, erről ebben a cikkben írtam.

• Devizakockázat és stabilitás: a jelenleg viszonylag stabil EUR/HUF árfolyam mellett a PEMÁP azoknak a befektetőknek lehet megfontolandó opció, akik euróban szeretnének megtakarítani és az eurózóna inflációjától várnak védelmet. A forint alapú infláció látványos csökkenése mellett érdemes összevetni az eurózóna aktuális és várható inflációs kilátásait, valamint a PEMÁP által kínált kamatprémiumot a forintos lehetőségekkel. Az EMÁP jelenlegi kamata mindössze 2,704%, és az EURIBOR-ral együtt folyamatosan csökken, hiszen egy három havonta változó kamatozású papírról van szó. Annak, aki euróban szeretne befektetni, nem biztos, hogy ez a legjobb megoldás, érdemes lehet akár egy pénzpiaci aapban is gondolkodni, erről ebben a cikkben írtam.

Az árrésstop kivezetésének Damoklész kardja: miközben joggal örülünk az alacsony inflációs adatoknak, fontos hangsúlyozni, hogy ezt a kedvező képet jelentős részben adminisztratív kormányzati intézkedések (azaz az árrésstop) okozzák. Ezen intézkedések elkerülhetetlen kivezetése – amelynek pontos időpontja és módja még bizonytalan – potenciálisan hirtelen áremelkedési sokkot okozhat a gazdaságban. Ez átmenetileg újra felpörgetheti az inflációt, ami ronthatja a fix kamatozású állampapírok reálhozamát, és hirtelen újra a Prémium Magyar Állampapír felé terelheti a befektetői figyelmet. A befektetési döntések meghozatalakor ezt a jelentős kockázati faktort mindenképpen körültekintően mérlegelni kell.

Az Inflációkalkulátor által számított, 4,3%-os éves átlagos inflációs előrejelzés 2025-re egy fontos horgonypont, de nem szabad elfelejteni, hogy a gazdasági folyamatok rendkívül dinamikusak és sokszor kiszámíthatatlanok. Az infláció további csökkenése az árrésstop fenntartása és esetleges további kiterjesztése révén még hónapokig folytatódhat, de a középtávú kép továbbra is számos bizonytalanságot hordoz.

Összegzés: öröm az ürömben, avagy hogyan tovább?

Az áprilisi 0,2%-os havi és 4,2%-os éves inflációs adat kétségtelenül pozitív meglepetés, amely tovább erősíti a hazai dezinflációs folyamatokat. Ez a fejlemény kedvező hatással van a háztartások megélhetési költségeire, és alapvetően átalakítja az állampapírpiaci kilátásokat is. A fix kamatozású állampapírok reálhozama és vonzereje nőhet, miközben az inflációkövető Prémium Magyar Állampapír (PMÁP), valamint a BMÁP (Bónusz Magyar Állampapír) jövőbeli kamatai a korábbi várakozásokhoz képest alacsonyabb szinten alakulhatnak.

Fontos azonban hangsúlyozni, hogy a befektetési döntések meghozatalához árnyalt és körültekintő megközelítésre van szükség. A befektetőknek érdemes figyelembe venniük saját kockázatvállalási hajlandóságukat, befektetési céljaikat és egyéni inflációs várakozásaikat. A gazdasági hírek, az MNB döntései és szakértői elemzések továbbra is nélkülözhetetlen támpontot nyújtanak. Nemrég készítettem egy részletes útmutatót az állampapírokon túli befektetési lehetőségekről, amely itt érhető el: Befektetési útmutató 2025: mit hoz a jövő, mibe érdemes fektetni most?

Érdemes lehet több lábon állni, és az állampapírok mellett alternatív befektetéseket is keresni a befektetési portfólió diverzifikálása érdekében. Én magam már több alkalommal is írtam az ETF-ekről, amelyekre én az állampapírok utáni következő lépcsőfokként tekintek, de ott vannak a napi kamatozású, rendkívül likvid pénzpiaci alapok is.

A mostani adatok fényében a 2025-re várt 4,3%-os átlagos infláció reálisnak és elérhetőnek tűnik, de a következő hónapok adatai és a kormányzati gazdaságpolitikai döntések tovább finomíthatják és alakíthatják ezt a képet. 

Felhasznált források: Központi Statisztikai Hivatal (KSH), Magyar Állampapír Kalkulátor, Magyar Nemzeti Bank (MNB)

Támogatnál?

Vagy az alábbi számlaszámra is utalhatsz, sajnos egyelőre csak magyarországi HUF számláról lehetséges: Magyar Állampapír Kalkulátor, 12600016-19868930-99723457. Ha e-mail-t írnál: kapcsolat.