EUR: 384.95 | USD: 355.22 | CHF: 389.2 | GBP: 453.12 | RUB: 3.99 | UAH: 8.78

FRISS HÍR: BREAKING! Megjelent a megújult Magyar Állampapír Plusz

Ajánló: Tanulj meg infláció feletti hozamokon befektetni (online tréning)

Csökkennek az árak, hamarosan defláció (negatív infláció) lehet Magyarországon?

Infláció Friss fejlemények

Szerző: admin [2023-04-06 14:44:20]

Megosztás: Facebook | Twitter | Whatsapp | Linkedin

Megtekintések: 4317


Csökkennek az árak, hamarosan defláció (negatív infláció) lehet Magyarországon?

A 2021. évi átlagos infláció (5,1%) jóval magasabb volt, mint az azt megelőző évek 3% körüli inflációja. Tavaly már sejteni lehetett, hogy nem értük el a csúcsot, de azt, hogy lesznek hónapok 25% feletti inflációval is, kevesen gondolták volna. Most viszont már vannak arra vonatkozó jelek, hogy az infláció emelkedése megáll, az árszintek akár be is fagyhatnak, sőt, eljöhet a defláció időszaka Magyarországon, vagyis csökkenésnek indulhatnak az árak.

A defláció nem példa nélküli jelenség a gazdasági válságok idején, mind a régmúltban, mind a közelmúltban volt már rá példa.

Mikor volt defláció a múltban?

Az alábbiakban a teljesség igénye nélkül sorolok fel néhány olyan időszakot, amikor a világon valahol defláció volt a 20-21. században.

Nagy gazdasági világválság (1929-1933)

A nagy gazdasági világválság (The Great Depression) az 1929-es tőzsdekrach után kezdődött, és egészen a második világháború kitöréséig tartott. A válságban az Egyesült Államokban és Európában is jelentős mértékben jelent meg a defláció. A válság a termelés csökkenésével és a munkanélküliség növekedésével járt.

Japán gazdasági válsága (1990')

Az 1990-es évek elején a japán gazdaság hatalmas válságba került, amelyet a nagy ingatlanpiaci lufi kipukkanása és a bankszektor súlyos problémái okoztak. A válság során az árak jelentősen csökkentek, és az ország több évtizedes stagnációba került.

Az Európai Unió deflációs válsága (2014-)

Az Európai Unió 2014-ben találta magát deflációs környezetben, ahol az árak folyamatosan csökkentek. Ez a folyamat a 2008-ban kirobbant gazdasági világválság folyományaként, az euróövezet gazdasági növekedésének lassulása, valamint a közép- és kelet-európai országok gazdasági nehézségei miatt következett be.

Magyarország legutóbbi deflációs időszaka (2014-2016)

Számos európai országhoz hasonlóan, 2014-ben Magyarországon is elkezdtek csökkenni az árak. Az infláció nemhogy a kívánatosnak tekintett 3%-os szintet nem érte el, de éves összesítésben 2014-ben 0,2%-kal, 2015-ben 0,1%-kal csökkentek az árak, és az árak csökkenése még 2016 elején is kitartott, de az egész éves átlag akkor már plusz 0,4% volt. Persze az árak eltérő mértékben változtak a hónapok és terméktípusok vonatkozásában, de elmondhatjuk, hogy leginkább a háztartási energia, az üzemanyagok, a ruházkodási cikkek és az élelmiszerek ára csökkent, míg pl. a szeszes italok és dohányáruk ára még ebben az időszakban is emelkedett.

Mi az a defláció? Mi okozza a deflációt?

Az, amikor az árak hónapról hónapra csökkennek. A csökkenés a legtöbb gazdasági válságot követően csak kismértékű (0-3%), de a múltban találunk olyan példákat is, amikor ennél jóval nagyobb mértékben csökkentek az árak. Ez elsőre egy pozitív jelenségnek tűnik, de gyanús lehet, hogy akkor az MNB inflációs célja miért 3%. Miért nem -1% vagy legalább 0%? Nem lenne mindenkinek jobb, ha az árak nem, csak a bérek emelkednének?

Milyen gazdasági hatásai lehetnek a deflációnak?

Ahogy a termelői és beszállítói árak növekedése nehéz helyzetbe hozza a vállalatokat (infláció), úgy az árbevételek csökkenése úgyszintén kedvezőtlen hatásokkal jár (defláció). Mindkét esetben költségcsökkentésre kényszerülnek, pl. a fejlesztések elhalasztására vagy létszámleépítésekre. Ez negatívan befolyásolhatja a munkaerőpiacot, növelheti a munkanélküliséget, ami csökkentheti a fogyasztást, ami pedig még tovább csökkentheti a vállalatok árbevételét.

Tehát, a defláció miatt az ország GDP növekedése is lelassul, kevesebb lesz a jóléti intézkedés, lelassulnak a beruházások, csökkennek az adóbevételek. Így már érthető az MNB 3%-os inflációs célja.

Mindenképpen rossz a defláció?

Szerencsére nem. A deflációt két dolog okozhatja: vagy a kereslet csökkenése vagy a kínálat növekedése. Ha csökken a kereslet, akkor a vállalatok profitja is csökken, ezáltal a befektetők elkerülik ezeket a vállalatokat, ami még nehezebb helyzetbe hozza őket. Azonban, ha a deflációt az okozza, hogy növekszik a termelékenység, mert pl. olcsóbban jutnak nyersanyaghoz a vállalatok (pl. technológiai fejlődés miatt), akkor ugyancsak csökkenhetnek az árak, de ez nem jár együtt a vállalati profitok csökkenésével.

Mikor lehet defláció Magyarországon?

A magyar gazdaság jelenleg úgynevezett technikai recesszióban van, mivel két egymást követő negyedévben is visszaesés volt a bruttó hazai termék (GDP) értékében az előző negyedévhez mérten. A recesszió várhatóan nem lesz tartós, a legtöbb elemző szerint 2024-ben térhet vissza a növekedési pálya. A GDP visszaesésének egyik oka, hogy a magas infláció miatt kevesebbet vásárol a lakosság, az államháztartás visszafogja a kiadásait (elsősorban a beruházásokat), a magas hitelkamatok miatt pedig kevesebb lakás épül, kevesebb a vállalati beruházás.

Az MNB 2023-ra még magas átlagos inflációt vár (15-19,5 százalék), ez úgy jön ki, hogy van egy nagyon magas induló érték, ami az év végére pedig 10% körüli szintre csökkenhet.

2024-ben már 3-5 százalékos szinttel számol, 2025-ben pedig 2,5-3,5 százalékkal.

Vannak ettől eltérő becslések is, pl. The Vienna Institute for International Economic Studies gazdaságkutató intézet 2024-re 10%-os, 2025-re 6%-os inflációval számol. A tényleges értékek megjósolhatatlanok, viszont a múltban bekövetkezett gazdasági válságok kimenetelét vizsgálva biztosra vehető, hogy az infláció belátható időn belül nagymértékben csökkenni fog, a kérdés, hogy ez a csökkenés hol fog megállni, és átmegy-e deflációba.

Egyes termékkörök esetében már most is árcsökkenés figyelhető meg (2023. márciusi adatok): a tejtermékek, a hús, az olajos növények és a gabonák árszintje egyaránt csökkent a januári csúcshoz képest.

Az élelmiszerárak további csökkenésére számít többek között Éder Tamás, a Felelős Élelmiszergyártók Szövetségének elnöke és Suppan Gergely, a Magyar Bankholding makrogazdasági vezető elemzője is.

Mi lesz az állampapírokkal, ha csökken az infláció vagy defláció lesz?

Az inflációkövető állampapírok (4 és 7 éves Prémium Magyar Állampapír) népszerűsége minden bizonnyal csökkenne. Defláció esetén még az is előfordulhat, hogy ezek kamata a kamatprémiummal lesz egyenlő (0,75 és 1 százalék), mivel a kamatbázis defláció esetén 0%. Persze ez az alacsony szint csak átmeneti lenne, hiszen az állam nem engedheti meg, hogy tartósan stagnáljanak vagy csökkenjenek az árak, mert az nagyon visszafogná a gazdaságot, tehát ebben az esetben biztos, hogy olyan lépéseket tenne, amelyek megfordítanák ezt a folyamatot. Ahogy tette ezt 2014 után is pl. az alapkamat drasztikus csökkentésével. Az inflációs cél 3% körül van, sokkal lejjebb és sokkal feljebb sem célszerű menni.

Idén, 2023-ban és jövőre, 2024-ben még szinte biztosan a Prémium Magyar Állampapír (PMÁP) lesz a legnépszerűbb állampapír, hiszen az idei 16%-os kamatot, jövőre még magasabb kamat követheti, tehát legalább 2 éven át kiemelkedően jó választás a PMÁP.

Viszont, ahogy az tavaly megtörtént a Magyar Állampapír Plusszal (MÁP+), borítékolható, hogy csökkenő infláció esetén a PMÁP-ot is nagyon sokan le fogják cserélni egy másik konstrukcióra. Azt most még nem látni, hogy mi lesz ez a konstrukció, de az ÁKK már előrevetített néhány újat (Teljesen átalakulnak az állampapírok).

Itt, a Magyar Állampapír Kalkulátor oldalán, ahogy eddig is, ezután is be fogok számolni az új lehetőségekről, és jelzem, ha érdemes lépni és váltani.

Hozzászólni a témához a bejegyzésnél tudtok: Facebook

Keresés

Támogatnád a munkámat?

Célom, hogy segítsek eligazodni az állampapírok között, hogy mindenki felkészülten, a legjobb döntést tudja meghozni. Az oldalt magánszemélyként készítem, és legjobb tudásom szerint igyekszem segíteni mindenkinek. Ezért nem várok fizetést, de ha valakinek van rá lehetősége, és úgy érzi, anyagilag is támogatná a munkámat, attól ezt elfogadom. Az alábbi gombra kattintva tudsz támogatni PayPal-on vagy bankkártyával (PayPal fiók nem szükséges):

Támogatási lehetőség

Vagy az alábbi számlaszámra is utalhatsz, sajnos egyelőre csak magyarországi HUF számláról lehetséges: Magyar Állampapír Kalkulátor, 12600016-19868930-99723457. Ha e-mail-t írnál: kapcsolat.

Kategóriák

Online befektetési tréning