Biztonságos az állampapír, el lehet majd adni idő előtt?

Állampapír Hasznos tudás

Publikálás: 2023-08-23 15:52:43
Legutóbb módosította: admin [2023-08-24 06:30:28]

Megosztás: Facebook | Twitter | Whatsapp | Linkedin

Megtekintések: 8434

Rendszeresen felmerülő kérdés, hogy milyen kockázatai vannak az állampapírnak. Legtöbbször az államcsődtől, valamint az idő előtti eladás megnehezítésétől való félelem ezeknek a kérdéseknek a mozgatórugója. Manapság ezek a kérdések különösen aktuálissá váltak, hiszen tudjuk, hogy a gazdaság már egy éve recesszióban van (csökken a GDP), a magas infláció miatt a bérek reálértéke lecsökkent, nő az államadósság és még lehetne sorolni a negatív folyamatokat. Eközben itt vannak az állampapírok, amelyekkel rég nem látott hozamszintet lehet elérni, pl. a Bónusz Magyar Állampapír éves kamata jelenleg 11,92%, a Prémium Magyar Állampapíré 14,75%. Ez utóbbi kamata ráadásul jövőre még nőni is fog, sorozattól függően 18-20% körüli éves hozamot lehet vele elérni. Mindezek fényében nem is meglepő, ha sokakban felmerül, hogy túl szép, hogy igaz legyen.

Mit lehet ilyenkor tenni?

1. Meg kell vizsgálni, hogy milyen valószínűsége van az államcsődnek.
   
   
2. Meg kell vizsgálni, hogy mi történne, ha az emberek tömegesen elkezdenék eladni az állampapírokat.
   
   
3. Meg kell vizsgálni, hogy milyen előnyei és milyen hátrányai lennének az Államadósság Kezelő Központ szempontjából az állampapírok idő előtti eladása megnehezítésének.

A három kérdéssel én már több cikkemben is foglalkoztam (pl. "Lesz államcsőd Magyarországon? Mi lesz az állampapírokkal, ha igen?"), és amikor kérdeztek, akkor is mindig kifejtem az álláspontomat, de ezt nyilván nem kell feltétel nélkül elfogadni. Amit személy szerint rendkívül károsnak tartok, hogy egyes hírportálok riogató cikkekkel gyűjtenek kattintásokat. Pl. amikor HOLD Alapkezelő egyik privátbankára fizetett tartalomként közzétette a Telexen az "Ez fájhatna csak igazán az inflációkövető állampapír befektetőinek" című, objektívnek nem mondható, véleményem szerint egyértelműen üzleti érdekből vezérelt cikkét, akkor rengetegen írtatok azzal kapcsolatban, hogy mi van, hanem lehet majd idő előtt eladni az állampapírokat. A cikk vélhetően a Telex számára is kínos volt, mert pár nappal később közzétette a cikkben leírt állítások cáfolatát a "A gondolkodás stratégiája és az inflációkövető állampapír" című cikkében.

Talán nem véletlen, hogy komoly gazdasági hírportálon nem lehet olyat olvasni, hogy államcsőd közeleg vagy hogy nem lehet majd idő előtt eladni a meglévő állampapírokat. Ezek a cikkek a bulvár műfajához állnak a legközelebb, és mindenkit intek attól, hogy tényként fogadja el az azokban leírtakat.

• Az állampapír a leginkább kockázatmentes befektetés, ez tény.
  
  
• Az államcsődtől nagyon távol vagyunk, a gazdasági nehézségek nem jelentik azt, hogy csődbe megy az állam, ez is tény.
  
  
• Az állampapírok idő előtti eladásának megnehezítése nem áll az ÁKK érdekében, csak veszítene vele. A teljes magyar államadósság több, mint negyede a lakossági befektetőknél van, jórészt állampapírok formájában. Ha az ÁKK egyszer nem, vagy csak nagyon kedvezőtlenül vásárolná vissza idő előtt az állampapírokat, azzal a lakossági befektetők egy jelentős részét elveszítené, hiszen aki nem hosszú távra tervez, az nem vásárolna többé állampapírt. Vagyis nyerne egy kis időt a kifizetésre, közben elveszítené az állam egyik legfontosabb finanszírozóját, a lakosságot.

Nemrég az egyik legrangosabb gazdasági blog, a Kiszámoló is megszólalt a kérdéskörben, mindenképp ajánlom elolvasni a közzétett "Állampapírok és a közelgő világvége" című cikket, mert segít megérteni, hogy jelenleg milyen folyamatok zajlanak, és objektíven, konkrét adatokkal alátámasztva mutatja be, hogy miért vagyunk nagyon távol az államcsődtől, és miért nem kell tartani attól, hogy megnehezíti az ÁKK az állampapírok idő előtti eladását.

Itt csak néhány gondolatot emelnék ki a Kiszámoló előzetes beleegyezésével, de mindenképp érdemes elolvasni a linkelt oldalon a teljes cikket:

"A kormány a jegybankkal karöltve szórta a nulla százalékos hiteleket is a vállalkozóknak és a lakosságnak egyaránt, feleslegesen tovább tüzelve az amúgy is mesterségesen túlpörgetett gazdaságot."

"Az ország szerencséjére a jegybank egy hatalmas pálfordulattal észhez tért, előtte sok évig tétlenül nézte, sőt előidézte a forint folyamatos gyengülését, az infláció elszabadulása ellen sem tett túl sok mindent, egy ideje viszont magasan tartott kamatokkal támogatja, hogy a forint árfolyama ne omoljon össze."

"Azonban most jön a de."

"Sok adót megemelt, annak ellenére, hogy az adócsökkentés kormánya. Sok állami építkezést leállított, hogy javítsa a költségvetés egyensúlyát. Nagyon fontos, hogy a ránk váró gazdasági nehézségeket ne keverjük össze az államcsőddel."

"Nagyon magas kamatot vagyunk kénytelenek fizetni az államadósságunkra, de vegyük észre, hogy ennek mértéke is dinamikusan csökkent és hosszabb távra a befektetők alacsonyabb kamattal is beérik, ami azt jelenti, hogy további csökkenést várnak ők is."

"Mind az ország hitelbesorolása, mind a piaci alapú CDS árazása szerint is messze van a csőd lehetősége. Ezért felesleges a csőddel riogatni az embereket, egyelőre semmi jele."

"Miért nem veszi senki a diszkontkincstárjegyeket mostanában? Ennek elég egyszerű oka van, az eddigi vásárlók nagy része hozzáfér a jegybanki betéthez is, ami jelenleg 15%-ot kamatozik, így nem annyira motiváltak a 9,8%-os hozamú DKJ vásárlásában."

"Bármikor felemelhetik a visszaváltás költségét, főleg ha sokan akarnak sok papírt visszaváltani. A visszaváltás költsége volt már 2% is, ezt néhány éve levitték 1%-ra. Ha ez újra 2 vagy 3% lesz, akkor ennyivel kisebb lesz a hozamod. Öt év távlatában 3% visszaváltási költség évente 0,6% veszteséget jelentene. Miközben az állampapír kamatozása sokkal több, mint bármelyik alternatíváé, ráadásul kamatadó és szochomentes, valamint költségmentes is a vétel és a számlavezetés az Államkincstárnál."

"S mi lesz, ha megszűnik a visszaváltás lehetősége? Nem fog megszűnni. Minden értékpapír másodlagos forgalmát biztosítani kell. Ezért is kell bevezetni például a zártvégű alapokat (amit nem vált vissza a forgalmazója idő előtt) a tőzsdére, hogy aki akarja, az el tudja adni bármikor."

">>Magyar állampapír helyett S&P 500-as tőzsdeindexet kell venni.<< Teljes tisztelettel mondom, de ez egy nagy ökörség. Ha szorít a báli cipő, vegyél fel gumicsizmát. Az állampapír és az amerikai részvény két teljesen külön dolog."

"Ha valaki lakásra gyűjt és kell a pénz három év múlva, eszébe ne jusson részvényeket venni. Ha valaki elmúlt hetvenéves és már 10% árfolyameséstől is szívinfarktust kapna, annak sem szabad részvényt venni. Akinek az összes megtakarítása 10 millió forint, az is tartsa alacsony kockázatú befektetésben a pénzét. A portfolióépítés egyik alapja, hogy van pénzünk kockázatmentes befektetésben is, a másik, hogy a portfolió felépítése megfelel a kockázattűrő képességünknek/hajlandóságunknak, figyelembe kell venni azt is, mikor kell a pénz vagy annak egy része. Nagyon sok helyzetben és nagyon sok ember számára nagyon ostoba tanács a részvénybefektetés."

Érdemes tehát elolvasni a teljes cikket, amelyben konkrét adatokkal, szemléletes diagramokkal is alá vannak támasztva a leírtak.

Kérdésed van?

Ahogy eddig, most is szívesen válaszolok a Magyar Állampapír Kalkulátor Facebook-oldalán vagy a Twitteren, de e-mailen is elérhető vagyok.

Támogatnál?

Vagy az alábbi számlaszámra is utalhatsz, sajnos egyelőre csak magyarországi HUF számláról lehetséges: Magyar Állampapír Kalkulátor, 12600016-19868930-99723457. Ha e-mail-t írnál: kapcsolat.