Befektetési útmutató 2025: mit hoz a jövő, mibe érdemes fektetni most?

Gazdaság Friss fejlemények

Publikálás: 2025-04-25 19:00:00

Megosztás: Facebook | Twitter | Whatsapp | Linkedin

Megtekintések: 11478

A 2025-ös év fordulópontot jelenthet a befektetési stratégiákban. A globális infláció lassulása és a várható kamatcsökkentések új lehetőségeket teremtenek, de az Egyesült Államok kereskedelmi lépései és a gazdasági bizonytalanságok óvatosságra intenek. Ami tegnap biztos hozamot ígért, ma már nem biztos, hogy a legjobb választás. Ez az átfogó útmutató segít eligazodni a jelenlegi helyzetben, figyelembe véve a különböző időtávokat, kockázati szinteket és eszközosztályokat, megbízható információkra támaszkodva (a cikk a 2025. április 25-i állapotot tükrözi).

Fontos megjegyzés: Ez az útmutató nem minősül befektetési tanácsadásnak. A célja, hogy közérthető és megbízható információkkal segítsen eligazodni a legfrissebb, 2025. áprilisi helyzet alapján a befektetési lehetőségek között. A bemutatott példák, eszközök és vélemények nem tekinthetők személyre szabott ajánlásnak – minden befektetési döntést érdemes saját körülményeink és kockázattűrésünk alapján, alaposan átgondolni.

Az időtáv meghatározása: rövid, közép és hosszú távú célok

Mielőtt befektetnénk, tisztáznunk kell, mikor lesz szükségünk a pénzre. Más stratégia kell pár hónapra, és más évtizedekre. A történelem azt mutatja, hogy minél hosszabb távra fektetünk be, annál inkább kisimulnak a piaci ingadozások, és nő a pozitív hozam esélye. Például az amerikai részvénypiac hozama 1 éves távon igen szeszélyes lehet, de 10 éves távon szinte mindig pozitív volt.

Rövid távú befektetések (1 éven belül): biztonság mindenekelőtt

Ha a pénzre egy éven belül szükségünk lehet, a legfontosabb a tőke megőrzése és a könnyű hozzáférés (likviditás). Ilyenkor nincs idő kivárni egy esetleges piaci zuhanás utáni helyreállást, nem kockáztathatjuk meg, hogy az infláció és a piaci kamatok esetleg nagyon más irányt vesznek, mint amire előzetesen számítani lehetett, ezért kerülni kell a magas kockázatot.

• Pénzpiaci eszközök és bankbetétek: magasabb kamatozású megtakarítási számlák vagy rövid lekötések. Jelenleg (2025 április) forintban kb. 4-5% éves kamatot kínálnak, ami magasabb a korábbi évekhez képest. Előnyük, hogy napi kamatozás van, nem kell lekötni a pénzt és könnyen hozzáférhetők. Hátrányuk, hogy nem kiemelkedő az elérhető hozam, főleg ha hozzávesszük, hogy ezekből még lejön 28% adó is (15% szja, 13% szochó). Ilyen befektetési lehetőségek bármely magyar kereskedelmi banknál elérhetők, de némiképp javíthatunk a hozamkilátásokon, ha valamilyen külföldi devizában fektetünk be. Az olyan fintech befektetési szolgáltatók, mint amilyen az általam nagyon kedvelt Lightyear, fizet kamatot a számlán parkoltatott, nem lekötött pénzre is. Ráadásul a forintra fizeti a legtöbbet (5,12% APY), de fizet az euróra, dollárra, angol fontra is. (Részletek ebben a cikkben.)
  
  
• Rövid lejáratú állampapírok (pl. Diszkont Kincstárjegy – DKJ): néhány hónapos vagy egyéves futamidejű, biztonságos, fix hozamú papírok. Magyarországon a kamatuk adómentes, ami nagy előny a bankbetétekkel szemben. 2025. április 25-én a DKJ ~5,91-6,03% körüli hozamot biztosított. Állami garancia mellett gyakorlatilag kockázatmentesek. Hátrányuk a pénzpiaci eszközökkel, bankbetétekkel, pénzpiaci alapokkal szemben, hogy kevésbé likvidek, mivel az árfolyamuk mozgása kiszámíthatatlan, így nem tudhatjuk előre, hogy amikor el kell adnunk, akkor milyen árfolyamon tudjuk ezt megtenni.
  
  
• Pénzpiaci alapok: a befektetések kockázatát értékelő 1-7-es skálán az első, vagyis legkevésbé kockázatos szinten vannak, tehát nyilván van kockázatuk, de ugyanazon a szinten vannak, ahol pl. az állampapírok is. Rövid lejáratú, alacsony kockázatú eszközökbe (állampapírok, betétek) fektetnek. Kényelmes megoldást nyújtanak azoknak, akik a bankbetéteknél, megtakarítási számláknál jobb hozamot szeretnének minimális kockázat mellett. Többek között a már említett Lightyear befektetési szolgáltatónál is van egy Széf nevű befektetési lehetőség, amely lényegében a BlackRock pénzpiaci alapjába fekteti a Széfben tárolt pénzt. Napi kamatozás van, munkaidőben jellemzően azonnal, de legkésőbb a következő munkanap hozzáférhető a betett pénz. A kamatot minden hónap elsején automatikusan kifizeti.

Miért veszélyes a kockázatvállalás rövid távon? Ha részvénybe vagy kriptóba tennénk a pénzt pár hónapra, könnyen lehet, hogy pont egy árfolyamesés közepén kellene eladnunk, veszteséget realizálva. Rövid távon nincs garancia a visszapattanásra. Tehát befektetésnél ezért az az első lépés, hogy meghatározzuk, mennyi időre tudjuk befektetni a pénzt.

Középtávú befektetések (1–5 év): egyensúly a biztonság és a növekedés között

A 1-5 éves időtáv már nagyobb rugalmasságot enged, van idő kivárni kisebb piaci hullámvölgyeket. Itt már érdemes lehet kombinálni a biztonságosabb elemeket némi mérsékelt kockázatú, de növekedési potenciállal bíró befektetéssel.

• Középlejáratú kötvények: a 1-5 éves futamidejű állami vagy vállalati kötvények jellemzően magasabb kamatot fizetnek, mint a röv lejáratúak. Fontos tudni, hogy ezek között is vannak fix, valamint változó kamatozású konstrukciók. Pl. fix kamatozású a Fix Magyar Állampapír (FixMÁP) és a Magyar Állampapír Plusz (MÁP+), változó kamatozású a Bónusz Magyar Állampapír (BMÁP) és a Prémium Magyar Állampapír (PMÁP). Mivel 2025-ben sokan további kamatcsökkenéseket várnak, a változó kamatozású papírok futamideje hiába hosszú, kockázatosabbnak tekinthetők, mint a fix kamatozású állampapírok. Jelenleg nagyon népszerű a Bónusz Magyar Állampapír, mivel 7,36%-os kamattal fut mindkét új sorozata (2031/R1 és 2029/R1), figyelembe kell venni, hogy a három havonta változó kamatbázisát adó DKJ-aukciók átlaghozama 2020 előtt bő 10 éven keresztül mindössze 0,5% között mozgott. Tehát rövid távra jó választásnak tűnhetnek a változó kamatozású állampapírok, de azt mindenkinek magának kell eldönteni, hogy a jelenlegi magasabb kamat megéri-e számára a magasabb kockázatot.
• Mérsékelt részvénykitettség: 3-5 éves távon már megfontolandó a részvények vagy ETF-ek bevonása az alapvetően kötvényalapú portfóliónkba. Egy globálisan diverzifikált vegyes alap, vagy stabil, osztalékot fizető cégek részvényeit tartalmazó ETF csökkentheti a kockázatot. Fontos: ha konkrét célra (pl. lakás önerő) gyűjtünk, a célhoz közeledve fokozatosan helyezzük át a pénzt biztonságosabb eszközökbe! A részvények és részvény alapú eszközök kockázata annál inkább csökken, minél hosszabb időtávban gondolkodunk (hiszen van idő a piaci ingadozások kivárására).
  
  
• Ingatlanalapok és REIT-ek: középtávon jó alternatívát jelenthetnek. Ötvözik az ingatlanpiac előnyeit (bérleti díj, potenciális értéknövekedés) a tőzsdei termékek likviditásával. A 2024-es magas kamatok visszafogták az ingatlanpiacot, de 2025-ben a kamatcsökkenések élénkülést hozhatnak, különösen Európában, ahol egyes elemzők alulértékeltnek látják az ingatlanszektort. Ez potenciális felértékelődést jelenthet az ingatlanalapok számára. A REIT-ekről itt olvasható egy jó összefoglalás.

Stratégia: középtávon gyakran javasolt a portfólió egyensúlyának megteremtése, például a klasszikus „60-40” portfólió (60% részvényjellegű, 40% kötvényjellegű), amit saját kockázattűrésünkhöz igazíthatunk. Készüljünk fel a portfólió esetleges átalakítására, ha a piaci körülmények jelentősen változnak.

Hosszú távú befektetések (5+ év): a növekedés maximalizálása

Öt éven túli időtáv esetén már érdemes lehet kihasználni a hosszú távú trendeket és a kamatos kamat erejét. Itt nagyobb súlyt kaphatnak a magasabb kockázatú, de magasabb hozampotenciállal rendelkező eszközök, mert van idő kivárni a piaci ciklusokat.

• Részvények és részvényalapok/ETF-ek: történelmileg hosszú távon a részvények és ETF-ek biztosították az egyik legmagasabb reálhozamot. Egy globálisan diverzifikált portfólió (pl. széles piaci ETF-ek, mint az MSCI World vagy S&P 500 követők) a legjobb választás lehet a vagyonépítésre. Ezek alacsony költséggel biztosítanak széles körű piaci kitettséget. Fontos a diverzifikáció: ne csak egy régióra vagy szektorra koncentráljunk. Míg 2023-ban az amerikai tech óriások húzták a piacot, 2025-ben már elképzelhető, hogy más területek (pl. alulértékelt európai részvények, AI-hoz kötődő szektorok) kerülnek előtérbe. A hosszú távú befektetőnek nem kell minden trendet eltalálnia; a rendszeres befektetés és a széles diverzifikáció idővel meghozza gyümölcsét. Arról, hogy mi az az ETF, hogy lehet befektetni, és mit érdemes tudni róla jelenleg, arról pár hete írtam egy részletes cikket.
  
  
• Hosszú távú kötvények és inflációkövető eszközök: bár a részvényeké a főszerep, a kötvények stabilizálhatják a portfóliót és kiszámíthatóbb jövedelmet biztosítanak. Az inflációkövető kötvények különösen értékesek, amennyiben nem kizárólag azokba fektetünk, hanem a diverzifikált portfóliónk egy stabil lábaként tekintünk rá. Magyarországon a Prémium Magyar Állampapír (PMÁP) ilyen, amely az előző évi infláció felett fizet kamatprémiumot. Bár a 2023-as kiugró infláció miatti magas, 18% feletti kamatok 2025-re 4-5% környékére mérséklődtek a normalizálódó infláció miatt, a PMÁP továbbra is az infláció feletti kamatozást fog kínálni, a napokban jelent meg a 10 éves változata.
  
  
• Egyéb hosszú távú lehetőségek: ingatlanbefektetés (akár saját, akár alapon keresztül), nyersanyagok, nemesfémek (pl. arany mint értékőrző), vagy akár vállalkozás indítása, startup befektetés (magas kockázat, magas potenciális hozam), kriptovaluta. Ezek mind többéves elköteleződést igényelnek.

Alapelv: hosszú távon is elengedhetetlen a diverzifikáció. Ne tegyünk fel mindent egyetlen eszközre (pl. csak egy részvényre vagy csak ingatlanra), mert egy rossz választás tönkreteheti a hosszú távú terveinket. Fontos, hogy legyenek a portfóliónkban egymással negatív korrelációjú eszközök, pl. amikor a részvénypiac csökken, sokszor felértékelődnek a kötvények vagy a nemesfémek, és ez fordítva is igaz.

Kockázati szintek: mennyit bír el a pénztárcánk és az idegrendszerünk?

Nemcsak az időtáv, hanem a személyes kockázattűrő képességünk is meghatározza, mibe fektessünk. Fontos tudatosítani: a magasabb várható hozam mindig magasabb kockázattal jár. A magasabb kockázat a hosszabb időtávval mérsékelhető.

Alacsony kockázatú befektetések: a biztonság menedékei

Minimális a tőkevesztés esélye, gyakran állami garancia vagy stabil árfolyam jellemzi őket.

• Készpénz, bankbetétek: nominálisan biztonságosak, de az infláció hosszú távon csökkentheti reálértéküket. 2025-ben a ~4-5%-os banki kamatok a ~4%-os várt infláció mellett alig vagy adózás után semennyi reálhozamot nem biztosítanak.
  
  
• Állampapírok (rövid és közép távon): Magyarországon forintban kockázatmentesnek tekinthetők, kamatuk adómentes. 2025-ben a 6-8%-os kamatszint (papírtól függően) vonzó lehet a biztonságot keresőknek. A speciális Babakötvény pedig különösen, hiszen az mindenkor az infláció felett 3%-kal fizet
  
  
• Garantált hozamú termékek: pl. Diszkont Kincstárjegy vagy bankbetétek. A garantált hozamért vagy tőkevédelemért cserébe általában alacsonyabb a potenciális nyereség és korlátozottabb a hozzáférés.

Kinek ajánlott? Akiknek a biztonság a legfontosabb (pl. nyugdíjasok), rövid távra terveznek, vagy egyszerűen nem szeretnék a befektetésük értékének ingadozását látni. Aki nyugdíjra tesz félre, annak lehetősége van nyugdíj-előtakarékossági számlát (NYESZ) nyitnia, amelyhez az állam a kamatokon felül külön is hozzátesz némi támogatást. A Magyar Államkincstár tavaly indított olyan NYESZ számlát, amelyen kizárólag állampapírok helyezhetők el.

Közepes kockázatú befektetések: az arany középút?

Az értékük ingadozhat, de hosszú távon jó eséllyel pozitív hozamot érnek el, és a teljes tőkevesztés kockázata alacsony.

• Széleskörű részvényalapok / ETF-ek: jellemzően sok száz vagy ezer cég részvényét tartalmazzák, így egy-egy cég problémája nem okoz drámai veszteséget. Egy globális ETF (pl. MSCI World, S&P 500) már közepes kockázatúnak tekinthető. Rövid távon persze ezek is eshetnek (válság esetén akár 20-30%-ot), de 5-10 éves távon jó eséllyel nyereségesek. Ha több évtizedes időtávon vizsgáljuk ezeket, az éves átlagos hozamuk 12% körül alakul. És ebben ráadásul még nincs benne a kamatos kamat hatás, sem a forint és más deviza közötti lehetséges árfolyamnyereség. A kamatos kamat hatás egyébként hosszú távon rengeteget számít, arról, hogy az ETF-eknél ez hogy érvényesül, ebben a cikkben írtam ("A kamatos kamat jelleg" c. fejezet).
  
  
• Vegyes és abszolút hozamú alapok: különböző eszközöket (részvény, kötvény stb.) kombinálnak, céljuk a kiegyensúlyozottabb teljesítmény. A vegyes alapok (pl. 60/40) a részvények növekedési potenciálját ötvözik a kötvények stabilitásával. Az abszolút hozamú alapok aktív menedzseléssel próbálnak minden piaci helyzetben pozitív hozamot elérni – sikerességük alapkezelőtől függ. 2025-ben, a komplexebb piaci környezetben felértékelődhet a szerepük. Nagy hátrányuk az ETF-ekkel szemben, hogy jellemzően sokkal drágábbak, az alapkezelők költsége akár 5-6% is lehet, ráadásul míg az ETF hozama után csak 15% szja-t kell fizetni, a befektetési alapok után 28%-ot (15% szja + 13% szocho). Az adó Tartós Befektetési Számlával (TBSZ) csökkenthető vagy elkerülhető.
  
  
• Ingatlan (közvetlen vagy alapokon keresztül): az ingatlanárak ingadoznak, de jellemzően kevésbé drasztikusan, mint a részvények. Hosszú távon jó inflációkövető lehet. A 2025-ös várható kamatcsökkenések támogathatják a piacot. Az ingatlanalapok, illetve a fentebb már említett REIT-ek likvidebb alternatívát kínálnak. Nem szabad viszont túlbecsülni az ingatlannak szerezhető jövedelmet. Sokan csak a bérleti díjból származó jövedelmet, valamint az ingatlan árának emelkedését nézik, de nem számolnak a hosszú távon jelentkező költségekkel. Egy nagy felújítás (pl. burkolatcsere, nyílászárók cseréje) akár több évnyi bérleti díjat is elvihet, és akkor még nem beszéltünk az üresjáratokról, amikor 0%-ot hozamot termel (ami reálértéken mínuszt jelent), az adókról és egyéb járulékos költségekről nem is beszélve.
• Nemesfémek (főleg arany): kettős természetűek: válságok idején menedékeszközkéne funkcionálhatnak (árfolyamuk emelkedik), nyugodt, magas kamatozású időkben viszont kevésbé vonzók (mivel nem fizetnek kamatot, és ilyenkor jellemzően az árfolyamuk sem emelkedik). Hosszú távon értékőrző, de reálhozama szerény. Jelenleg (2025 áprilisa) az arany árfolyama történelmi csúcson van a globális bizonytalanságok miatt, ami óvatosságra intheti az új befektetőket. Portfólióban 5-10%-os aránya indokolt lehet védekezési céllal.

Magas kockázatú befektetések: nagy byereség vagy nagy bukás?

Extrém árfolyam-ingadozás, sőt, a teljes tőke elvesztésének reális esélye jellemzi ezeket. Csak olyan pénzt fektessünk ide, aminek az elvesztése nem okoz anyagi katasztrófát! Azoknak valók, akik vállalják a rizikót az óriási hozam reményében.

• Egyedi részvények: egyetlen cég részvényének birtoklása sokkal kockázatosabb, mint egy diverzifikált alapé. Egy rossz hír, és az árfolyam összeomolhat (még nagy cégeknél is láttunk már óriási eséseket). Különösen igaz ez a kis, feltörekvő vagy technológiai cégekre. A nagy nyereség esélye is itt a legnagyobb, de ez inkább a tapasztalt, piacokat aktívan követő befektetők terepe, és a portfólió csak kis részét képezheti.
  
  
• Kriptovaluták (pl. Bitcoin, Ethereum): hírhedten volatilisek. Hatalmas emelkedéseket és brutális összeomlásokat is láthattunk már. 2024-ben a Bitcoin ETF-ek engedélyezése és a "felezés" optimizmust hozott, sokan 2025-re újabb felfutást várnak a múltbeli mintázatok alapján. Azonban a szabályozási és gazdasági környezet továbbra is bizonytalan. Extrém kockázatú eszközosztály, csak kis arányban, hosszú távra, és erős idegzetűeknek ajánlott. Van már lehetőség arra is, hogy ne közvetlenül Bitcoint vásároljunk, csak egy úgynevezett ETP-n keresztül kövessük az árfolyamát, ilyen lehetőség a fent többször említett Lightyear befektetési szolgáltatónál is van.
  
  
• Startupok, magántőke, saját vállalkozás: a kockázati skála csúcsa. A startupok többsége elbukik, de a sikeresek megtérülése óriási lehet. Befektetni nehéz, általában nagy tőkét és kapcsolatokat igényel, bár közösségi finanszírozási platformokon keresztül kisebb összegekkel is lehetséges. Hosszú távú, illikvid befektetés. A saját vállalkozás indítása hasonló: nagy potenciál, nagy kockázat.

Kockázatkezelés: még a magas kockázatú kategórián belül is fontos a diverzifikáció (pl. több különböző kriptó vagy startup), és a teljes portfólión belüli arányuk limitálása.

Összefoglaló és útravaló 2025-re

A 2025-ös befektetési környezet alkalmazkodást igényel. A kamatok várható csökkenése és a gazdasági bizonytalanságok miatt a tudatos tervezés és a diverzifikáció még fontosabbá válik. Nincs egyetlen, mindenkinek megfelelő befektetés.

Legfontosabb lépések:

1. Határozd meg a céljaidat és az időtávot! (Mire gyűjtesz? Mikor kell a pénz?)
2. Mérd fel a kockázattűrő képességedet! (Mennyi ingadozást bírsz el?)
3. Építs diverzifikált portfóliót! (Ne tegyél mindent egy lapra, használj különböző eszközosztályokat!)
4. Vedd figyelembe az aktuális piaci helyzetet! (Kamatok, infláció, geopolitika – de ne reagálj pánikszerűen a hírekre!)
5. Minimalizáld a költségeket! (Az alacsony költségű ETF-ek sokat segíthetnek.)
6. Légy türelmes és következetes! (A hosszú távú befektetés maraton, nem sprint.)

Akár óvatosan állampapírba fektetsz, akár bátran részvényekbe vagy más eszközökbe, a legfontosabb a tájékozottságon alapuló, átgondolt döntés. Ez az útmutató remélhetőleg segített eligazodni a 2025-ös év lehetőségei és kockázatai között. 

Ahogy a cikk elején is hangsúlyoztam, ez nem befektetési tanácsadás, a leírtak a saját álláspontomat tükrözik, és arra szolgálnak, hogy tájékoztató jellegű információt nyújtsanak a témában, segítve az olvasót a saját döntéseinek megalapozásában.

Támogatnál?

Vagy az alábbi számlaszámra is utalhatsz, sajnos egyelőre csak magyarországi HUF számláról lehetséges: Magyar Állampapír Kalkulátor, 12600016-19868930-99723457. Ha e-mail-t írnál: kapcsolat.