Publikálás:
2023-09-19 18:06:00
Legutóbb módosította:
admin [2024-01-30 05:56:20]
Megosztás: Facebook | Twitter | Whatsapp | Linkedin
Megtekintések: 10963
Sokan csak legyintenek rá, pedig az Amerikai Egyesült Államokban már rég bekövetkezett: az állami nyugdíj nem lesz elég a megélhetésre, de már most sem valami sok. Az átlagos állami nyugdíj az USA-ban 2023. augusztusában az átlagbér 27%-a volt. Nálunk még több, mint kétszer ennyi, 55%. Gyakran elhangzó gondolat, hogy az államnak kötelessége ellátni a nyugdíjasokat, és ha valaki egész életében dolgozott, akkor biztosítson olyan nyugdíjat, amelyből meg lehet élni. Ha tőlünk nyugatabbra nézünk, látjuk, hogy ez belátható időn belül már nem lesz lehetséges, és már jelenleg is az átlagos életszínvonal rovására megy ennek a rendszernek a fenntartása. Gyakorlatilag mesterségesen, pénzt égetve, a közszolgáltatások színvonalát megcsorbítva tartjuk fenn az állami nyugdíjrendszert. Egyértelműen fenntarthatatlan, és aki nem tesz lépéseket, az valószínűleg nagyon nehéz nyugdíjas éveknek néz elébe. A cikkben bemutatom, hogy az USA-ban hogyan működik a nyugdíjrendszer, és egyénileg mit tehetünk azért, hogy ne zuhanjon le az életszínvonalunk nyugdíjas korunkra.
A cikk végén konkrét forrásokat is mutatok, amelyek segítségül szolgálhatnak mind az alapokhoz, mind a pénzügyi (és befektetési) ismeretek elmélyítéséhez.
Nagyon hasonlóan működik, mint Magyarországon. Az állami nyugdíjalapba mindenkinek be kell fizetnie a bére 6,2%-át, de évente maximum 160 200 dollárt. Nálunk 2020 óta nincs külön befizetendő nyugdíjjárulék, hanem 18,5% tb-járulékot fizetünk (a korábbi 10% nyugdíjjárulék, a 7% egészségbiztosítási járulék és a 1,5% munkaerő-piaci járulék összege). A befizetéseket az USA-ban a Social Security Administration (Szociális Biztonság Adminisztrációs Hivatal) kezeli.
A nyugdíjkorhatár az USA-ban 66-67 év (születési évtől függően), de már 62 évesen is nyugdíjba lehet menni, ekkor viszont jóval kevesebb nyugdíjat fog kapni az illető a Social Security alapból. Ez hasonló, mint nálunk a Nők 40 program, aki ezzel a kedvezménnyel megy nyugdíjba, a legtöbbször úgyszintén kevesebb nyugdíjra számíthat.
Az USA-ban is érvényes az, mint nálunk: ha nem mész rögtön nyugdíjba az öregségi korhatár betöltését követően, akkor minden plusz év igen sokat számít a nyugdíjadba. Aki 70 évesen meg nyugdíjba, annak a havi nyugdíjmaximuma 4 555 dollár. A 66-67 éveseknek 3 627 dollár a nyugdíjmaximuma, a korkedvezményesen, 62 évesen nyugdíjba vonulóknak 2 572 dollár. Ezek 2023. augusztusi adatok.
A leírt értékek maximum értékek, csak azok számára elérhető, akiknek a teljes pályájuk során volt legalább 35 olyan év, amikor elérték az éves állami nyugdíjbefizetéshez társítható maximum jövedelmet. Ez 2023-ban 160 200 dollár, és nagyon kevesen keresnek ennyit, a medián jövedelem ennek az 1/3 része.
Éppen ezért az állami nyugdíjak átlagos összege mindössze 1 703 dollár, ez az átlagbér (6 228 dollár) 27%-a.
Magyarországon az átlagos nettó öregségi nyugdíj 210 ezer Ft, az átlagos havi nettó jövedelem kedvezmények nélkül 377 ezer Ft.
Vagyis Magyarországon az átlagos nyugdíj összege az átlagos jövedelemnek az 55%-a.
Ez a duplája annak, mint amennyit az USA-ban kapnak az állami alapból a nyugdíjasok.
Látható tehát, hogy az állami nyugdíjból az USA-ban nem lehet megélni. Ráadásul, 2035 után már kevesebb pénz lesz az állami nyugdíjalapban, mint amennyi a kifizetendő nyugdíjak összege. Ez nagy probléma, mivel vagy még kevesebb nyugdíjat fognak kapni a nyugdíjasok vagy máshonnan fogják elvonni a nyugdíjak kifizetéséhez szükséges összeget. Egyik lehetőség sem túl jó.
Az Amerikai Egyesült Államokban az emberek nem számítanak arra, hogy az állami nyugdíjból fognak megélni, fentebb bemutattam azt is, hogy miért nem. Az állami nyugdíj rendszere Magyarországon is fenntarthatatlan. A politika jelenleg még próbálkozik, de ez nagy károkat okoz az ország gazdaságának, mivel már rég nincs elég nyugdíjbefizetés a nyugdíjak kifizetésére, így máshonnan vonják el a forrásokat.
Az USA-ban az állami nyugdíjra csak kismértékű kiegészítésként tekintenek, az emberek alapvetően saját maguk gondoskodnak a nyugdíjukról. Ezt nyilvánvalóan nem mindenki engedheti meg magának, ők viszont rendkívül rossz nyugdíjas évekre számíthatnak, gazdasági szempontból a társadalom peremére kerülnek.
Az USA-ban a nagy többség Individual Retirement Account (IRA) nyugdíjcélú befektetési számlán épít megtakarítást a nyugdíjas éveire. Ezen a számlán leggyakrabban részvényeket, ETF-eket és kötvényeket vásárolnak. Részvényeket és ETF-eket vásárolni nálunk is nagyon egyszerűen lehet, nemrég írtam ennek a mikéntjéről ebben a cikkben.
Két fő egyéni nyugdíjcélú befektetési számla (IRA) létezik az USA-ban, mindkettőn évente max. 6 500 dollár értékben (az 50 évnél idősebbek 7 500 dollár értékben) lehet adómentesen értékpapírokat vásárolni.
Hagyományos IRA: az éves befizetések után adókedvezmény jár, a személyi jövedelemadó összegét csökkenti. (Nálunk hasonló megoldás pl. az önkéntes egészségpénztár, ott a befizetéseid 20%-a, de max. évi 150 ezer Ft leírható a személyi jövedelemadódból.) A hagyományos IRA hátránya, hogy amikor nyugdíjba vonulsz és felveszed a megtakarításodat, akkor adóznod kell utána.
Roth IRA: a nevét a kitalálójának nevéről, William Roht szenátorról kapta. Aki ilyen típusú számlán takarít meg, annak nem jár adókedvezmény az aktív évei során, viszont amikor nyugdíjba vonul, akkor adómentesen veheti fel a pénzt.
Tehát a hagyományos nyugdíj-megtakarítási számlánál az aktív évek során jár az adókedvezmény, a Roth nyugdíj-megtakarítási számlánál a nyugdíjba vonuláskor, mindenki eldöntheti, hogy számára melyik megoldás a kedvezőbb.
Az Egyesült Államok-beli jogrendszer lehetővé teszi a munkaadók számára, hogy ún. nyugdíjterveket biztosítsanak a munkavállalóik számára. Ezek közül a legnépszerűbb a 401(k) terv (a vonatkozó törvény 401. szakaszára utal). Ez egy rendkívül népszerű nyugdíj-megtakarítási forma, a munkavállalók 32%-a tesz félre ilyen módon. A lényege, hogy a munkavállaló vállalja, hogy a bére egy részét a munkaadója automatikusan egy nyugdíj-megtakarítási portfólióba helyezi, amely elsősorban kötvényekből, részvényekből, ETF-ekből, esetleg bankbetétből áll. A munkaadó sokszor úgy ösztönzi a dolgozót minél több nyugdíjcélú megtakarításra, hogy a befizetéseit kiegészíti saját forrásból. Amelyik vállalat jó nyugdíjtervet tud biztosítani és jelentősen kiegészíti a munkavállalók nyugdíjcélú befizetéseit, az vonzóbb a munkavállalók számára. Emellett, a nyugdíjterv keretében befizetett összeg a munkavállaló adóalapját is csökkenti (kevesebb adót kell fizetnie a jövedelme után).
A fentebb bemutatott három lehetőség a legelterjedtebb nyugdíj-megtakarítási forma, és ahogy azt bemutattam, az állami nyugdíj jelentősége a legalacsonyabb. Az emberek elsősorban a saját maguk befektetéseire számíthatnak nyugdíjas éveikben. Ez Magyarországon, de úgy általában a világ szinte valamennyi országában is egyre inkább így van, hiszen nő az átlagos életkor, de a gyerekvállalás kezdete kitolódik (vagy elmarad), így egyre kevesebb aktív korú munkavállalónak kell ellátnia egyre több nyugdíjast.
Az első lépés annak a felismerése, hogy az állam egyre kevésbé képes ellátni a nyugdíjasokat. Ez nem magyar sajátosság, hanem a világon mindenhol lejátszódó jelenség, amelynek demográfiai okai vannak. Egyre tovább élünk és egyre kevesebb gyereket vállalunk. A központi költségvetés bevételeit egyre nagyobb arányban a nyugdíjak kifizetésére költik. Ezt az arányt úgy kell évről évre növelni, hogy más területektől kell elvenni pénzt. Kérdés, hogy ez meddig lesz fenntartható.
Az állami nyugdíj összege nem fog számottevően emelkedni. Most még úgy ahogy igyekeznek a kormányok az inflációval megegyezően emelni a nyugdíjakat, de ez egyre kevésbé fenntartható.
Nem érdemes arra számítani, hogy az állami nyugdíjból a jelenlegi életszínvonaladon meg fogsz tudni élni. Ez már a mai nyugdíjakkal is nagyon nehéz, de ha elnézünk nyugatabbra, az látszik, hogy az állami nyugdíj szerepe egyre kisebb az egyéni nyugdíj-megtakarítások mellett, és ez egy megállíthatatlan folyamat. Ahhoz, hogy elkerüld azt, hogy pont idős korodra kelljen nélkülöznöd, mindenképp el kell kezdened az egyéni megtakarításod építését. Ez nem azt jelenti, hogy százezreket kell havonta félretenned. Ha csak 5 ezer Ft-ot teszel el havonta, már az is jelentős segítség lehet saját magad számára, amiért hálás leszel a mostani énednek.
Az nem mindegy, hogy ezt az 5 ezer Ft-ot mibe teszed. Vannak kifejezetten rossz termékek, amilyen pl. a nyugdíjbiztosítás, de vannak kifejezetten jó lehetőségek, mint amilyenek az adótámogatott önkéntes pénztárak, állampapírok és az ETF-ek (cikk itt).
Sokan azért nem foglalkoznak a pénzügyeikkel, mert nincsenek birtokában elegendő ismeretnek ahhoz, hogy ebbe belevágjanak. Van viszont megoldás, ebben a cikkemben már összegyűjtöttem azokat a YouTube-csatornákat, weboldalakat, könyveket és egyéb segédleteket, amelyek segítenek a pénzügyi döntéseidben.
Továbbá, nagyon tudom ajánlani Szendrei Ádám munkásságát (linkek lejjebb felsorolva). Rendkívül komplex tudásanyagot tesz elérhetővé, a legalapvetőbb pénzügyi ismeretektől elkezdve az egyszerűbb kötvénybefektetéseken át a komplexebb megtakarítási formákig. Vannak írott és videós anyagai is, illetve élő, online képzéseket is el lehet nála végezni. Arra is jó, ha valamilyen konkrét témában szeretnél információt szerezni, mivel nagyon sokféle specifikus anyaga van, pl. az állampapírokról, a részvények utáni adózásról, az adótámogatott megtakarítási formákról stb.
Néhány példa:
Írd meg Facebookon vagy Twitteren (az új neve X), de akár e-mailen is elérhető vagyok.
Ha úgy érzed, hogy támogatnád a munkámat anyagilag is, azt megteheted bankkártyával vagy PayPallal ezen az oldalon, vagy átutalással (egyelőre csak forintos bankszámláról tudok átutalást fogadni): Magyar Állampapír Kalkulátor, 12600016-19868930-99723457
Vagy az alábbi számlaszámra is utalhatsz, sajnos egyelőre csak magyarországi HUF számláról lehetséges: Magyar Állampapír Kalkulátor, 12600016-19868930-99723457. Ha e-mail-t írnál: kapcsolat.