Miközben az európai kamatok csökkennek, a magyar állampapírok hozama egyre vonzóbbá válik a nemzetközi befektetők számára. Egyedülálló helyzet alakult ki, ahol a külföldi tőke a magyar piac felé fordul a magasabb profit reményében. De mit jelent ez a gyakorlatban, és milyen kockázatokat rejt? Lássuk a részleteket.
Kétsebességes Európa: a jegybankok eltérő úton járnak
Ahhoz, hogy megértsük a jelenséget, két fontos szereplő döntéseit kell ismernünk: az Európai Központi Bankét (EKB) és a Magyar Nemzeti Bankét (MNB).
- Az EKB kamatot vág: az euróövezet gazdaságának élénkítése érdekében az EKB az elmúlt időszakban kamatcsökkentési ciklusba kezdett. Ennek hatására a német, francia vagy olasz állampapírok hozama – vagyis a rajtuk elérhető nyereség – jelentősen lecsökkent. 2025 júniusára egy 10 éves német állampapír például mindössze 2,5% körüli hozamot kínál.
- Az MNB kivár: ezzel szemben Magyarországon az MNB óvatosabb. A magyar alapkamat magasabb, ami a magyar állampapírok hozamát is magasan tartja. Jelenleg egy 10+ éves magyar állampapírral akár 7% körüli éves hozam is elérhető (erről itt írtam).
A kulcsfogalom: hozamprémium
A pénzügyi világban gyakran hallani a hozamprémium vagy hozamkülönbözet kifejezést. Egyszerűen fogalmazva ez a két különböző befektetés, például két ország állampapírja között mért hozamok különbségét jelenti. De miért ekkora ez a különbség?
Az ok az eltérő gazdasági környezetben és a jegybanki politikában rejlik. Ahol magasabb az infláció és ezzel együtt a jegybanki alapkamat (mint jelenleg Magyarországon), ott az állampapírok is magasabb névleges hozamot kínálnak. Egy euróban gondolkodó befektető számára ez a többlethozam vonzerőt jelent, és egyben ellensúlyozza azt a tényt, hogy a pénzét forintra kell váltania és egy másik devizában, más gazdasági feltételek mellett kell befektetnie.
Jelen helyzetben (2025. június 6.) a hozamkülönbözet a 10 éves magyar és a referenciaként tekintett német állampapír között körülbelül 4,5 százalékpont. Ez a jelentős differencia az, ami a nemzetközi befektetők figyelmét Magyarországra irányítja, hiszen lehetőséget látnak a forint alapú befektetés magasabb kamatozásában.
A befektető dilemmája: magas kamat vs. forintárfolyam
Természetesen egyetlen befektetési döntés sem fekete-fehér. Egy euróban vagy dollárban gondolkodó befektető számára a legfontosabb mérlegelendő tényező a forint árfolyamának alakulása.
Hiába keres ugyanis a befektető 7%-ot a magyar állampapíron, ha a futamidő végén a forint gyengül az euróhoz képest. A gyengébb forinton visszaváltott euró ugyanis csökkentheti, vagy akár el is viheti a kamatnyereséget. A befektetők tehát azt árazzák, hogy a forint árfolyama a befektetésük időtávján várhatóan hogyan alakul a magasabb kamatszinthez képest. És most sokan úgy látják, a forint árfolyama stabil és nem is fog annyit romlani, mint amennyivel magasabb hozamot kínálnak a magyar államkötvények.
És mit csinál a magyar kisbefektető?
Érdekes módon, miközben a külföldi profik a magyar piacot célozzák, a hazai sajtóban egyre többször olvasni arról, hogy a magyar lakossági befektetők a befektetéseik diverzifikálása, vagyis a kockázatok megosztása érdekében éppen a külföldi piacok, például az amerikai tőzsde vagy az euró alapú befektetések felé nyitnak.
Mit jelent mindez? 3 pontban összefoglalva
Ez a nemzetközi folyamat nem csak a nagybefektetőket érinti. Lássuk, mit jelent ez egy átlagember számára:
- A forint árfolyama: a megnövekedett külföldi kereslet a magyar állampapírok iránt támaszt adhat a forintnak. Amíg a befektetők jönnek és forintra váltják az eurójukat, hogy állampapírt vegyenek, az erősíti a hazai fizetőeszközt.
- Az államadósság finanszírozása: a sikeres állampapír-aukciók azt jelentik, hogy az állam könnyebben tudja finanszírozni a kiadásait, ami hosszú távon minden adófizetőnek jó hír.
- Befektetési döntések: a magyar állampapírok, különösen a Fix Magyar Állampapír és a Bónusz Magyar Állampapír, továbbra is vonzó alternatívát kínálnak a hazai piacon, magas és viszonylag kiszámítható hozammal. Ez is az oka, hogy nem csökken a keresletük, sőt, továbbra is emelkedik a lakossági állampapír-állomány.
Fontos: Ez a cikk tájékoztató jellegű, és nem minősül pénzügyi tanácsadásnak. Mielőtt befektetési döntést hoznműé, mindig konzultálj szakemberrel!
Összegzés: egyedülálló lehetőség kapujában?
Összefoglalva, 2025 közepe egy különleges időszak a magyar állampapírpiacon. Az EKB és az MNB eltérő monetáris politikája olyan helyzetet teremtett, ahol a magyar eszközök felértékelődtek a nemzetközi befektetők szemében, ami a forint stabilitására is komoly hatással van. A következő hónapok kulcsfontosságúak lesznek: a figyelem az inflációs adatokon és a jegybankok következő lépésein lesz, amelyek eldönthetik, hogy a magyar állampapírok vonzereje meddig marad fenn.
