Még csak két hét telt el két hét azóta, hogy elindult a magánszemélyek közötti állampapír adásvételt megkönnyítő aloldal a Magyar Állampapír Kalkulátor felületén, de már több, mint 600 e-mailes megkeresés történt az eladók felé, számos sikeres adásvételről számoltatok be, és jelenleg is két oldalnyi eladó állampapír van fent.
Röviden arról van szó, hogy az eladók jobb áron tudják eladni az állampapírjukat idő előtt, mintha a Kincstárnál/banknál tennék meg ezt, a vevők pedig magasabb kamatozású állampapírokat is tudnak vásárolni.
Időről időre érdeklődőm az eladóknál, hogy mik a tapasztalataik a felülettel, hogyan boldogulnak az adásvételekkel, és alapvetően pozitívan nyilatkoztok, múlt héten kérésre bővítettem az aloldalt egy település megadási lehetőséggel is, hiszen sokan a személyes találkozót preferálják. Ami az elmondások szerint a legnagyobb kérdést okozza, hogy mi szerepeljen az adásvételi szerződésben. Több eladótól is elkértem azt a szerződést, amely alapján megkötötték az üzletet a vevőkkel, ezek közül most kettőt teszek közzé, amelyekről én is azt gondolom, hogy jók.
Fontos, hogy nem vagyok jogász, nem én készítettem a szerződéseket, így a tartalmukért sem tudok felelősséget vállalni, mindenki felelőssége tudatában használja.
Állampapír adásvételek lebonyolítása
Kezdjük az elején. Mint írtam, többekkel beszéltem, így van rálátásom arra, hogy miképp zajlik le az adásvételek többsége.
Az alábbi variációkat mondtátok el:
- Személyes találkozó keretében a pénzintézet közös meglátogatása. Amikor az ügyintéző elindította az állampapír átvezetését a vevő számára, akkor a vevő helyben kifizette az állampapírt az eladó részére. Van, aki készpénzben, van, aki banki átutalással. Fontos, hogy aki ezt a lehetőséget választja, az is írjon adásvételi szerződést, hiszen a NAV írásos álláspontja szerint (amelyet a Bankmonitor tett közzé), az ügylet akkor illetékmentes, ha visszterhes átruházás történik, tehát a vevő fizet az eladó részére. Ezt valahogy bizonyítani kell, tehát mindenképp érdemes adásvételi szerződést írni.
- Adásvételi szerződés mindkét fél általi aláírása. Voltak, akik postai úton oldották ezt meg, voltak, akik személyes találkozó keretében, és voltak, akik az Ügyfélkapus AVDH-val online írták alá. Ezután a vevő megjelenése nélkül történt az átruházás. Tehát megtörtént a szerződés aláírása, az eladó pedig bement a pénzintézethez és kérte az állampapír átvezetését a vevő részére. Többféle szerződést mutattatok, valamelyikben azt rögzítettétek, hogy először a vevő utal, valamelyikben azt, hogy először az eladó átvezet.
- Adásvételi szerződés közjegyző vagy ügyvéd általi hitelesítése. Itt lényegében ugyanaz történt, mint a fentebbi pontban, de volt, aki közjegyzőt, volt, aki ügyvédet vont be az ügyletbe.
- Vételár ügyvédi letétbe helyezése. Írtatok olyan adásvételről is, ahol a vevő egy közösen megjelölt ügyvédnél letétbe helyezte a teljes vételárat, és az ügyvéd utalta el azt az eladónak, miután a vevő jelezte, hogy megkapta az állampapírokat.
- Persze voltak variációi is a fentebbi megoldásoknak. Pl. voltak, akik tanúkat is bevontak, voltak, akik előleget fizettek, voltak, akik részletekben valósították meg az adásvételt.
Állampapír adásvételi szerződésminták
Két szerződésmintát teszek közzé, egyiket sem én készítettem, így felelősséget sem vállalok értük, de nekem személy szerint jónak tűnnek. Használhatjátok őket alapnak, kibővíthetitek, egyszerűsíthetitek, ez csak ez eladóra és a vevőre tartozik.
Felelősségkizárás
Az "Állampapír adásvétel egymás között" aloldal nem piactér, nincs rálátásom az eladók és a vevők személyére, sem az ügyletekre. Maguk az ügyletek sem a Magyar Állampapír Kalkulátor felületén történnek. Ennek megfelelően nem tudok, és nem is vállalok felelősséget az adásvételekért. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) 2024. 04. 04-i szóbeli tájékoztatása alapján a tranzakcióknak nincs illetékfizetési kötelezettsége, sem az eladó, sem a vevő esetében, mivel visszterhes átruházásnak minősülnek. Ugyanezt megerősítette a NAV sajtóosztálya is a Bankmonitor részére küldött írásos válaszában. Ennek ellenére nem tudok, és nem is vállalok felelősséget az adózási kérdésekben. A cikk nem minősül befektetési tanácsadásnak.
Magyar Állampapír Kalkulátor közösség
A Magyar Állampapír Kalkulátor Facebook oldalán (ahol már több, mint 12 ezren vagyunk) a bejegyzés alatti hozzászólás szekcióban bizonyára segítségre lelsz, ha elakadtál vagy tanácsra lenne szükséged. Itt éred el az oldalt: https://www.facebook.com/magyarallampapirkalkulator. Sőt, a Magyar Állampapír Kalkulátor a Twitteren (az új neve X) is elérhető, de akár e-mailt is írhatsz.
Támogatnád a munkámat?
A jelen cikk nem minősül befektetési- vagy adótanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ
